Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
![]() |
A vidra táplálék-összetétele egy természetvédelmi kezelés alatt álló tavon (Csombárd, Somogy megye) |
Tartalom: | https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/2117 |
---|---|
Archívum: | Acta Agraria Kaposváriensis |
Gyűjtemény: |
Természetvédelem
Open Access DRIVERset |
Cím: |
Diet of the otter on a pond managed for nature conservation (Csombárd, Somogy county)
A vidra táplálék-összetétele egy természetvédelmi kezelés alatt álló tavon (Csombárd, Somogy megye)
|
Létrehozó: |
Bauer-Haáz, Éva Anita
Szegvári, Zoltán
Lanszkiné Széles, Gabriella
Lanszki, József
|
Kiadó: |
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus Kaposvár Guba S. u. 40. 7400
|
Dátum: |
2015-02-15
|
Téma: |
Eurázsiai vidra
Lutra lutra
táplálkozási szokások
nem őshonos halak
táplálék opportonizmus
természetvédelem
halgazdálkodás
|
Tartalmi leírás: |
A korábban mesterségesen létrehozott, de napjainkban természetvédelmi kezelés alatt álló kisméretű halastavak ökológiai hálózatban betöltött szerepe jelentősebb lehet a méretüknél. A csúcsragadozó, elsősorban halevő vidra (Lutra lutra) táplálkozási szokásai kevéssé ismertek az ilyen adottságú területeken. A vizsgálatunk célja ezért az volt, hogy a vidra táplálkozási szokásait egy természetközeli területen (Csombárdi-tó, DNY Magyarország, 7 ha) feltárjuk. A vidra táplálék-összetételét négy éven át gyűjtött ürülék minták (n=1656) alapján tanulmányoztuk. A vizsgált időszakban a vidra elsődlegesen fontos tápláléka a hal volt (százalékos relatív előfordulási gyakoriság, E: 77,9%; százalékos biomassza számítás szerinti részarány, B: 93,2%), mely zömmel apró méretű (kisebb mint 100 g) halakból állt. Három hal taxon, nevezetesen Carassius sp. (döntően ezüstkárász Carassius gibelio), naphal (Lepomis gibbosus) és sügér (Perca fluviatilis) tette ki a táplálék nagy részét. Másodlagos táplálékforrást a kétéltűek jelentettek; a madarak és egyéb táplálék típusok fogyasztása elhanyagolható mértékű volt. A vidra opportunista ragadozóként viselkedett, elsősorban a leggyakoribb fajú és méretű halakat zsákmányolta. A fogyasztott halak döntő része (E: 76,1%, B: 79,1%) nem őshonos fajok egyedeiből állt. Az eredmények a vidra, a természetközeli tavak és azok őshonos halfaunájának megőrzésében hasznosulhatnak, valamint megerősítik a mesterségesen létrehozott élőhelyek biodiverzitás megőrzésben betöltött fontos szerepét.
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
|
Formátum: |
application/pdf
|
Azonosító: | |
Forrás: |
Acta Agraria Kaposváriensis; Évf. 19 szám 1 (2015): Acta Agraria Kaposváriensis; 30-45
1418-1789
|
Kapcsolat: |