A számszerűsített városi hőérzet és a publikus hőmérséklet összehasonlítása hőhullám idején
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/77651
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: ELTE Folyóiratok, kiadványok
ELTE Folyóiratok, kiadványok (TTK)
Egyetemi Meteorológiai Füzetek
Cím:
A számszerűsített városi hőérzet és a publikus hőmérséklet összehasonlítása hőhullám idején
Létrehozó:
Unger, János
Gál, Tamás
Kiadó:
Budapest
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszék
Dátum:
2019
Téma:
Egyetemi Meteorológiai Füzetek
városi hőérzet
publikus hőmérséklet
hőhullám
városi hősziget
Tartalmi leírás:
Az utóbbi évtizedekben a hőhullám (HW), mint egy termikusan terhelő időszak, egyre gyakrabban és gyakrabban kerül a figyelem középpontjába, nemcsak a szakirodalomban, hanem a médiában és ezzel párhuzamosan a köznyelvben is. Ennek ellenére nincs egy általánosan elfogadott definíciója, ugyanis az, hogy mit tekintenek HW időszaknak, az éghajlati zónánként, sőt ezen belül akár országonként is nagy változékonyságot mutat. Általánosan azt mondhatjuk, hogy egy több napos, szélsőségesen magas hőmérséklettel (T) jellemzett időszakról van szó, amelyben ez a termikus anomália nem csak nappal, hanem az éjszakai órákban is jelentkezik (pl. Robinson, 2001; Frich et al. 2002; Meehl & Tebaldi 2004; Pongrácz et al., 2013; McGregor et al., 2015; Hintz et al., 2018). Egy ilyen HW időszak alapvetően meteorológiai jelenség, de fontosságát a társadalomra tett hatása indokolja: egyrészt a nagy hőterhelés súlyos egészségügyi kockázatot jelent, másrészt komoly károkat okozhat az energiaellátásban, az infrastrukturális hálózatokban és az ökoszisztémákban, összességében csökkentve a lakosság jólétét (pl. Chapman et al., 2013; McGregor et al., 2015; Hatvani-Kovacs et al., 2018). A regionálisan jelentkező HW időszakokban a mesterséges városi környezetben élő emberek jobban ki vannak téve az említett negatív hatásoknak, mind a vidéken, természetesebb környezetben élők, mivel a városok önmagukban is emelik a hőmérsékletet (városi hősziget, UHI). Ez elsősorban az esti-éjszakai órákban jelentkezik, rárakódva a hőhullám eleve magasabb értékeire, jelentősen emelve a minimum hőmérsékletet, akár olyan mértékben is, hogy hatása már világosan kimutatható a halálozási statisztikákban is (Haines et al., 2006; McGregor et al., 2015; Hatvani-Kovacs et al., 2018; Hintz et al., 2018; Kovats & Hajat, 2008). Mivel mind a HW időszakok, mind pedig a hősziget erőteljes kifejlődéséhez elsősorban a nagyléptékű anticiklonális rendszerek kifejlődése a kedvező, eredőjükként akár annál is nagyobb városi hőterhelés is kialakulhat, mintha pusztán összegeznénk a HW és az UHI által okozott terhelést (Li & Bou-Zeid, 2013). Emellett, a települések szerkezetében, anyagában és az emberi aktivitásban lévő nagy heterogenitás miatt jelentős intra-urbán termikus különbségek jelenhetnek meg, kialakítva nagyobb (extrém), illetve kisebb hőterheléssel jellemezhető városrészeket (McGregor et al., 2015). Ezért fontos vizsgálni a HW időszakok városon belüli differenciált hatásait és ennek révén felderíteni azokat a városnegyedeket, ahol szélsőségessé válhat ekkor a hőterhelés, hogy itt az előzetes figyelmeztetésen kívül hangsúlyosabbak és erőteljesebbek lehessenek a terhelést csökkentő preventív akciók, mind a hatóságok, mind pedig az egyének részéről. E vizsgálatok mérési hálózatok, illetve lokális léptékű modell-kimenetek adatain alapulhatnak. A fentiekkel összhangban, e tanulmány célja a termikus komfort körülmények összehasonlítása egy erősen terhelő hőhullámos nyári időszak során regionális, illetve városi szinten. Hipotézisünk az, hogy a regionálisan kiadott/előrejelzett hőmérsékleti értékek jelentősen különbözhetnek a településre, főleg annak belterületére jellemző hőterhelés mértékétől. Ennek, az emberekre ható hőterhelésnek a kimutatására egy human bioklimatológiai mérőszámot, a Fiziológiailag Ekvivalens Hőmérsékletet (PET) használunk fel (Mayer & Höppe, 1987), melynek eredeti hőérzeti/fiziológiai stressz kategóriáit (Matzarakis & Mayer, 1996), korábbi eredményeink alapján, adaptáltuk a helyi lakossághoz (Kovács et al., 2016). Az alkalmazott adatbázist a szegedi városklíma monitoring hálózat biztosította (Unger et al., 2014; Gál & Unger, 2016).
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/bookPart
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
BOOKTITLE: Épített környezet – levegőtisztaság
elte:Pongrácz Rita; Mészáros Róbert; Kis Anna
elte:Épített környezet – levegőtisztaság
elte:10.31852/EMF.31.2019.032.040
elte:40
elte:32
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess