A decentralizáció hatásai a kormánytisztviselők továbbképzésére

Kis Norbert

Klotz Balázs

Ludovika Egyetemi Kiadó

Budapest

kormányzati igazgatás

közigazgatás

decentralizáció

továbbképzés

dereguláció

felnőttképzés

public administration

central government

decentralisation

further training

deregulation

adult education

Társadalomtudományok

Állam- és jogtudományok

A kormányzati igazgatásban a tisztviselők továbbképzési és előmeneteli vizsgakötelezettségei 2019-tőlvezetői mérlegelésen alapuló lehetőséggé váltak. A tanulmány tárgya a korábbi sza­bályozást dereguláló és az általános kötelezettségek helyébe lépő decentralizált döntések hatás­vizsgálata. A 2019–2021 közötti időszak továbbképzési statisztikái alapján azt vizsgáljuk, hogy a korábbi években kötelezettségként teljesített képzési és vizsgavolumen milyen mértékben vál­tozott annak hatására, hogy a tisztviselők által évente teljesítendő képzési és vizsgakövetelmény meghatározása a közigazgatási szervek vezetőinek mérlegelési jogkörébe került. Az elemzés meg­állapítja, hogy a decentralizáció új rendszerében is közel a korábbi (kötelező) mértékű továbbkép­zési és vizsgamennyiséget veszik igénybe a közigazgatási szervek. Ennek oka, hogy a továbbkép­zések 2012 óta tartó minőségfejlesztése elérte azt a nívót, amikor a munkáltatók már jogszabályi kötelezettség nélkül is igénylik a tisztviselők folyamatos képzését (motivációalapú továbbképzés). Következtetésünk szerint egyrészt a kötelezettségalapú továbbképzés motivációalapú tovább­képzési rendszerré vált, a tisztviselők tanulása fokozódó mértékben a munkahely ösztönzésén és a saját motiváción alapul. Mindez az egyéni fejlesztések hatékonyságát is javítja, mivel a moti­váltabb tanulás magasabb hatásfokú a kötelezettségen alapuló tanulásnál. A tanulmány a leg­nagyobb magyar felnőttképzési rendszer (közszolgálati továbbképzés) példáján keresztül általá­nosabb következtetésekre is alapot adhat a centralizált döntési rendszerek decentralizálásának utólagos hatásvizsgálati és elemzési módszertanáról.

In the public administration under government, from 2019, the obligations of further training and promotion examinations for public servants became a discretionary option based on decision of executives. The subject of the study is to assess the impact of decentralised system deregulating further trainings and shifting general obligations to optional decisions. Based on the statistics for the period of 2019–2021, we examine the extent to which the volume of training and examinations fulfilled in previous years has changed due to the consideration of the heads of units in determining the annual training and examination requirements for civil servants. The analysis shows that despite the decentralisation, public bodies request even more trainings than the previous (compulsory) level of trainings. The reason for this is that the quality improvement of central-provided training since 2012 has reached a level where employers require further training without any legal obligation (motivation-based further training). In conclusion, on the one hand, obligation-based further training has become a motivation-based further training system, and the learning of civil servants is increasingly based on workplace incentives and self-motivation. All of this also improves the effectiveness of individual development, as more motivated learning is more effective than obligation-based learning. Through this best practice of the largest Hungarian adult education system, the study can also provide a basis for more general conclusions about the ex-post impact assessment and analysis methodology of the decentralisation of centralised decision-making systems.

info:eu-repo/semantics/other

application/pdf

nke:2786-0760

nke:2063-9058

http://hdl.handle.net/20.500.12944/18498

nke:10.32575/ppb.2022.2.1

nke:33067112

nke:Pro Publico Bono

nke:10

nke:2

LOMS: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/20.500.12944/18498/1/01_kis-klotz_8-28_PPB_2022_2.pdf

info:eu-repo/semantics/openAccess