| Tartalmi leírás: |
„Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció.” című projekt keretében „A modern fogyasztási modelleket meghatározó társadalmi mechanizmusok és érdekviszonyok. A fenntartható területfogyasztás társadalmi és térbeli modellje” című részprojekt. Az adatfelvétel módszere:
Reprezentatív lakossági kérdőíves vizsgálat és mélyinterjús adatfelvétel véleményhordozó csoportokkal a Budapesti Agglomerációban. A mintavétel:
A 2010. évi, reprezentatív, kor, nem és iskolai végzettség szempontok rögzítésével készített
1000 fős kvóta alapja a 2001. évi népszámlálás adatbázisa volt, mintaterületként a Budapesti
Agglomeráció szolgált. Az elemzés során ez a három változó egy kapcsolódó, 2005-ös
kutatás (2004–2007: “Várostérségek, térbeli társadalmi egyenlőtlenségek és konfliktusok – Az európai versenyképesség
térségi társadalmi tényezői” című kutatás.)
adatfelvétele alapján került súlyozásra.
Budapesten az egyes városrészek csoportosításával (helyszíni bejárással, várostérségi
szakértők javaslatai és a térképek alapján), belvárosi, átmeneti és külvárosi övezetek
kijelölése szerint történt. A háttértelepüléseket rangszám-módszerrel választottuk ki (például:
a megközelíthetőség, a lakáshelyzet, a köz- és felsőoktatás, az egészségügyi ellátás, a
vállalkozói aktivitás stb. szempontjai szerint). Így fejlett város környéki településekként
Törökbálint és Gödöllő, fejletlen településekként pedig Tinnye és Szigethalom kerültek a
mintába.
A mélyinterjús vizsgálat során a települések véleményformáló csoportjaival készültek
strukturált interjúk, közte önkormányzati, politikai, gazdasági és civil szereplőkkel, illetve a
helyi elit egyéb mérvadó személyeivel. Esetszám: reprezentatív kérdőíves felmérés: 1000 fő (Budapest: 600 fő, környék: 400 fő);
mélyinterjús adatfelvétel: 53 fő.
|
