| Tartalmi leírás: |
Az agrárjog fogalmának dogmatikai megalapozottsága tekintetében a legáltalánosabb fogalomként, az agrár¬politikai célkitűzések megvalósítására létrejött jogszabályok összességét értjük.5 A fogalomból kitűnik, hogy a jogra az agrár-viszonyok területén, mint eszközre tekint (instrumentális szemlélet). Az agrárjog az agrárpolitika végrehajtásának eszköze. A jogi szabályozás alapja tehát egy jogon túlmutató tényező (agrárpolitika), amelynek fi¬gyelembevétele elengedhetetlen a joganyag elsajátítása tekintetében. Az agrárjog agrárpolitikához kötése, az Európai Unióhoz való csatlakozás alapján indokolja ezt a szemléletet, ugyanis hazánk csatlakozásával a mezőgazdaságra vonat¬kozó kötelező érvényű normák jelentős száma a közös döntéshozatal szintjén születik. Az Európai Unión belül pedig túlnyomó részt a Közös Agrárpolitika (KAP) keretei között alakítják ki az agrár-szabályokat.6 Hangsúlyozni kell mind-eközben azt, hogy ez nem jelenti a nemzeti szabályozás teljes felszámolását.7 Ahhoz azonban, hogy az agrár-joganyagot értelmezzük jogon kívüli tényezőket (közgazdasági, szociológiai, környezetvédelmi stb.) is figyelembe kell venni.
|
