| Tartalmi leírás: |
Az Európai Unió döntéshozatali eljárásait két szempontból is megvizsgálhatjuk. Egyrészt intézményi másrészt eljárásjogi szempontból. Az európai döntéshozatali rendszer sajátosságai kettős tulajdonságokat mutatnak, egyrészt a nemzeti döntéshozatali rendszerekre hasonlítanak, azok legjobb gyakorlataiból kialakított elegynek is vehetnénk őket. Másrészt a nemzetközi szervezetek döntéshozatali eljárásaihoz is hasonlítanak és ebből a szempontból az őket létrehozó tagállamok politikai alkuinak, érdekazonosságainak és –ellentéteinek tükrét adják. Az így kialakult rendszert kell alávetnünk a fentebb vázolt két szempontú vizsgálatnak. Az első szempontból azt tekinthetjük át, milyen intézmények vesznek részt a döntéshozatalban, melyek a legfontosabb céljaik, felelősségi területük, kit képviselnek, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak az eljárások során. A másik megközelítés ezzel szemben éppen az intézmények közötti interakciókra, folyamatkora és azok szabályozására, az eljárásjogi szabályokra összpontosít. Ki mit tehet és kell tennie, milyen határidőkkel és főleg, hogyan születik meg a közösségi jog új eleme.
|
