„HATÁRTALAN” STRATÉGIÁK ÉS VÁLTOZÓ FALU-VÁROS VISZONYRENDSZER
  • Metaadatok
Tartalom: http://ojs.elte.hu/index.php/tft/article/view/3054
Archívum: Településföldrajzi Tanulmányok
Gyűjtemény: Cikkek
Cím:
‘BORDERLESS’ STRATEGIES AND CHANGING RURAL-URBAN RELATIONSHIPS
„HATÁRTALAN” STRATÉGIÁK ÉS VÁLTOZÓ FALU-VÁROS VISZONYRENDSZER
Létrehozó:
Nagy, Erika
Kiadó:
Településföldrajzi Tanulmányok
Dátum:
2021-12-02
Tartalmi leírás:
Az elmúlt hat évben közel tucatnyi közép- és délkelet-európai kis- és középváros ve­ze­tőivel készített interjúink és a helyi várostervezőkkel végzett közös munka során[1] a vá­ros-vidék viszonyrendszer – amely központi kérdésköre e folyóirat aktuális szá­má­nak is – ellentmondásossága és e „se veled, se nélküled” kapcsolat lokális, nemzeti és eu­rópai szintű meghatározottsága, beágyazottsága sokszor terítékre került. A városuk nem­zetközi tőkeáramlásokban és hazai (állami) elosztási-igazgatási rendszerekben el­fog­lalt helyét, ennek megváltozatását szem előtt tartó helyi politikai vezetők, illetve a dön­téseket előkészítő technokrata szakértők a környező településeket alapvetően ver­seny­társnak tekintették, és problémaként (veszteségként) értékelték az elővárosokba irá­nyuló kiköltözést, az oda irányuló befektetéseket. Ugyanakkor a helyi tervezési dis­kur­zusokban – tipikusan a posztszocialista térségben – a környező települések a vá­ro­si problémák kezelésének, esetleg áthárításának színtereiként is megjelentek, mint a kör­nyezetszennyező tevékenységek telephelyei, a spekulatív lakóingatlan-fejlesztések cél­pontjai, és mint a városrehabilitáció következményeként a központból kiszoruló, ke­vésbé tehetős csoportok „befogadói”[2]. Az együttműködés, a közös fejlesztések éssze­rűségét (pl. méretgazdaságossági szempontokat figyelembe vevő szol­gál­ta­tás­szer­ve­zés szükségességét) a városi szereplők belátták. Az együttműködésen alapuló gya­kor­latok azonban a fennálló állami (nemzeti) intézményi-szabályozási keretek függ­vé­nyei, amelyek meghatározzák a jogkörök, feladatok és források elosztását (a kérdésről lásd Pálné K.I. 2008, 2010; Somlyódiné Pfeil E. 2008; Tosics I. 2008). A falu-város vi­szony­rendszer a napi gyakorlatok szintjén tehát országonként és helyi viszonyok sze­rint is meglehetősen színes képet mutat Európában.   [1] Az INTERREG CADSES, illetve a Délkelet-Európa programterületek városainak helyi szakértőivel ké­szí­tett interjúk, illetve a CADSES Hist.Urban és a SEE ViTo projekt keretében szervezett, mintegy tu­cat­nyi műhelyvita eredményeire utalok; ezek a Timár Judittal és Nagy Gáborral (MTA RKK/KRTK, Bé­kés­csa­ba) folytatott közös munka produktumai. [2] Ez a felfogás magyarországi kutatási terepeinken is felszínre került (Timár J. – Nagy E. 2007).
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
Forrás:
Településföldrajzi Tanulmányok; Évf. 2 Szám 1 (2013)
Kapcsolat:
Létrehozó:
Copyright (c) 2021 Településföldrajzi Tanulmányok