A holland kór azonosítása aszimmetrikus kointegráció segítségével szubszaharai afrikai és dél - amerikai országok esetén
  • Metaadatok
Tartalom: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/1160/
Archívum: Corvinus Doktori disszertációk archívum
Gyűjtemény: Állapot = Nem publikált
Témakör = Nemzetközi kapcsolatok
Típus = Disszertáció
Cím:
A holland kór azonosítása aszimmetrikus kointegráció segítségével szubszaharai afrikai és dél - amerikai országok esetén
Létrehozó:
Barczikay, Tamás Gábor
Dátum:
2021-10-19
Téma:
Nemzetközi kapcsolatok
Tartalmi leírás:
Doktori értekezésemben az úgynevezett holland kór jelenségét vizsgáltam meg szubszaharai afrikai (Tanzánia, Angola és Botswana) és dél-amerikai (Peru, Chile és Bolívia) országok esetén. A jelenség lényege, hogy nyersanyagfelfedezések hatására a beáramló külföldi működőtőke miatt felértékelődhet egy ország hazai fizetőeszköze, ami hosszú távon rontja egyéb exportszektorainak nemzetközi versenyképességét és azok leépüléséhez vezet. Négy feltett kutatási kérdésemre úgynevezett nemlineáris autoregresszív osztott késleltetésű (NARDL) modellek segítségével válaszoltam, melyeket aszimmetrikus kointegráció tesztelésére használtam. Megállapítottam, hogy amennyiben kointegráló kapcsolat van egy ország reál-effektív árfolyama (REER) és az általa exportált nyersanyag világpiaci reálára között, akkor az adott ország holland kórban szenved. Ezen felül, amennyiben reálárfolyamra (RER) cseréljük a REER-t és hasonló összefüggést találunk, akkor a jelenséget parciális holland kórnak nevezhetjük. Az eljárás több szempontból is újszerűnek tekinthető: 1. Egyrészt az adatok korlátozott mennyisége miatt más eljárással megbízhatóan nem végezhetőek el ilyen jellegű számítások. 2. Másrészt figyelembe vettem a sokkok esetleges aszimmetrikus hatását is. A vizsgált hat ország segítségével a következő megállapításokat tettem kutatási kérdéseimmel kapcsolatban: 1. Kérdés volt, hogy az eljárás alkalmas-e parciális szinten a holland kór kimutatására? Ezzel kapcsolatban arra jutottam, hogy NARDL modellek segítségével könnyen azonosítható a parciális holland kór jelensége. 2. Ezt kibővítettem továbbá azzal a megállapítással, hogy amennyiben a hatás a REER modellben kimutatható, nagy valószínűséggel a RER modellben is az lesz (második kérdés), azaz nincs „összemosó hatás”. 3. A jelenség aszimmetriájára vonatkozóan csak Perunál találtam igazoló eredményt, de ezt fenntartásokkal kell kezelni, mert a globális – és a parciális modellben a hosszú távú paraméterbecslések ellentétes relációban voltak egymással (harmadik kérdés). 4. Végezetül nyitott kérdésént feltettem, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a holland kór kialakulását és súlyosságát? Ezzel kapcsolatban az a meglátásom, hogy kizárólag kereskedelmi vagy politikai/intézményi okokkal a probléma mélysége nem magyarázható. Eltérő gazdaságpolitikai mixek és a jelenség tudatos monitorozása lehetnek megoldások a kárcsökkentésre. A gazdaságpolitikai mixben a vizsgált országok alapján pedig a monetáris politikáé a főszerep. A gazdasági okokon felül érdemes kerülni a túlzott egyoldalú függést más országoktól, mivel azok erőfölényüket politikai hatalommá képesek transzformálni.
Nyelv:
magyar
magyar
angol
magyar
Típus:
Disszertáció
NonPeerReviewed
Formátum:
application/pdf
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
Barczikay, Tamás Gábor (2021) A holland kór azonosítása aszimmetrikus kointegráció segítségével szubszaharai afrikai és dél - amerikai országok esetén. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2021045
Kapcsolat:
10.14267/phd.2021045