A fenntarthatóság helyi programjának gyakorlati vonatkozásai Nagyvárad példáján keresztül

Sustainable Local Development Through the Example of Oradea City

Branner, Ferenc

Bitay, Enikő

Erdélyi Múzeum-Egyesület

2011-06-08T21:12:07Z

2011-06-08T21:12:07Z

2005

Abstract Local Agenda 21 is an instrument, which offers local solutions for the broadest scope of sustainability, offsetting the deficiencies of central government. My research consists of an internal consistency analysis of the objectives formulated in the LA 21 Programme of Oradea. During my work I compared the objectives of the Local Strategy and Priority Projects, and I tried to analyse the effectiveness in the sense of local sustainability of the environmental infrastructure development plans. As a methodology I used the Leopold matrix, and I ranked the internal objectives between the different sectors by (the area of) their possible environmental impact. I extended the sectoral results gained this way over the whole system with the help of a unified scoring procedure. During my research I run into several questions, which meant serious challenges to answer. One of the questions was, that for what reason can we call a settlement really sustainable? What is the difference between the Local Programme for Sustainable Development and a comprehensive city plan? One of the possible answers could be the sustainability analyses of the development plans, but the real answer to these question remains to be seen. Absztrakt A Local Agenda 21 egy olyan eszköz, amely a fenntarthatóság legszélesebb körére kínál helyi megoldásokat, mintegy a központi döntéshozatali hiányosságok ellensúlyozása céljából. Kutatásom során Nagyvárad LA 21 Programjában kitűzött célok közötti belső konzisztencia vizsgálatot végeztem el. A vizsgálat során összehasonlítottam a Stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket az Elsőbbséget Élvező Programokkal, megpróbáltam kielemezni, hogy a kifejezetten környezetvédelmi vonatkozású infrastruktúrafejlesztési programok mennyire szolgálják Nagyvárad fenntartható fejlődését. Módszertanilag a Leopold mátrixot vettem alapul. Ennek segítségével rangsoroltam az ágazatokon belüli célkitűzéseket hatóterületük környezetvédelmi szempontjai alapján, majd az így kapott ágazati részeredményeket a teljes rendszerre kiterjesztettem egy egységes pontozási mód alapján. Munkám során több kérdés is felmerült, melyek megválaszolása komoly kihívást jelentett. Ezeknek a kérdéseknek a körébe tartozik például, hogy mitől is nevezhető egy település valóban fenntarthatónak? Mitől különbözik a Local Agenda 21 egy komplex városrendezési tervtől? Egy lehetséges elméleti válasz erre a fejlesztési tervek fenntarthatóság szerinti minősítése. Ennek gyakorlati érvényességét azonban a jövő dönti el.

109-112

magyar

angol

Article

Adobe PDF

application/pdf

973-8231-44-2

http://hdl.handle.net/10598/14884

Erdélyi Múzeum-Egyesület

Fiatal Műszaki Tudományos Ülésszaka 10

© Erdélyi Múzeum-Egyesület