Additives to the history of the institutional processes of german folk school teacher education and the elements of folk teacher identity in the education book of Lorenz Kellner (1868)

Adalékok a német népiskolai tanítóképzés intézményesülési folyamatainak történetéből és a néptanítói identitás elemei Lorenz Kellner neveléstan könyvének tükrében (1868)

Kovács, Krisztina

Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

2020-06-01

training of lower primary teachers

professional knowledge and identity

image of lower primary teachers

tanítóképzés

szakmai tudás és identitás

neveléstan könyv

tanítókép

In Central Europe professions connected to training have become institutionalized based on German examples. The most important feature of this process is the expansion of education, of an increasing proportion of the population, which necessitated the training of qualified teachers. In the age of dualism practical pedagogy and children's knowledge, as well as educational methodology, were at the centre of the knowledge of folk-school teachers. It became the folk-school pedagogy of the second half of the 19th century, the literature of which included the pedagogical books used for pragmatic purposes in teacher education. A peculiarity of their genre is that their authors have described a complex set of requirements in their normative ideal pedagogy regarding teachers' professional knowledge and public behaviour. In Hungary until the 19th century there were only a handful of books on education, which were mainly translations of books from German speaking areas. The literature of Hungarian and German folk school pedagogy flourished in the second half of the 19th century. From among the textbooks used in the German teacher training the work of Lorenz Kellner titled Volksschulkunde (Folk School Skills) published in 1855 was an outstanding one with several editions. Its importance is demonstrated by the fact that it was used as a source for several Hungarian and German authors.  On the one hand the present study analyses the characteristics of professionalization processes of German folk teacher profession and on the other hand it reconstructs the image of folk school teachers based on the pedagogy described in Lorenz Kellner’s textbook titled Volksschulkunde. Aspects of analysis based on text constructions: 1. the anthropological peculiarities of man, the purpose of education, and the connections among teacher's duties; 2. requirements for folk school teachers. The research may contribute to a systematic exploration of a more limited area of the reception process from German teacher training, its major institutional history features, and some characteristics of the knowledge and identity of folk school teachers.

Közép-Európában az oktatással kapcsolatos szakmák intézményesülése német minta alapján történt. Ennek a folyamatnak a legfontosabb ismérve: az iskoláztatásnak, a népességnek mind nagyobb hányadát érintő kiterjedése, ami szükségessé tette a szakképzett tanítók képzését. A dualizmus korában a népiskolai tanítók tudásának középpontjában a praktikus pedagógia és gyermekismeret, valamint az oktatásmódszertan állt. Ez lett a 19. század második felében kialakuló népiskolai pedagógia, amelynek irodalma között megtalálhatók a tanítóképzésben használatos pragmatikus céllal írt neveléstan könyvek. Műfaji sajátosságuk, hogy szerzőik összetett követelményrendszert írtak le normatív eszménypedagógiájukban a tanítók szakmai tudására és közéleti viselkedésére vonatkozóan. Hazánkban a 19. századig csak csekély számban találunk neveléssel foglalkozó könyveket, melyek elsősorban német nyelvterületről származó könyvek fordításai voltak. A hazai és a német népiskolai pedagógia irodalma a 19. század második felében lendült fel. A német tanítóképzésben használt tankönyvek közül kiemelkedő Lorenz Kellner Volksschulkunde (Népiskolai ismeretek) című, 1855-ben megjelenő munkája, ami több kiadást megélt. Jelentőségét mutatja, hogy több hazai és német tankönyvíró forrásként használta fel. Jelen tanulmány egyrészt a német néptanítói szakmásodás folyamatainak jellegzetességeit elemzi, másrészt Lorenz Kellner Volksschulkunde című neveléstana alapján a tankönyvíró tanítóról alkotott képét rekonstruálja. A szövegkonstrukciók alapján végzett elemzések szempontjai: 1. az ember antropológiai sajátosságai, a nevelés célja és a tanítói feladatok kapcsolata, 2. a népiskolai tanítókkal szemben támasztott követelmények. A kutatás hozzájárulhat ahhoz, hogy szisztematikusan fel tudjuk tárni a német tanítóképzés felől érkező recepciós folyamat egy szűkebb területét, főbb intézménytörténeti sajátosságait, valamint a néptanítók tudásának és identitásának néhány jellemző vonását.

magyar

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33266

Iskolakultúra; Vol 30 No 6 (2020); 82-96

Iskolakultúra; Évf. 30 szám 6 (2020); 82-96

1588-0818

1215-5233

http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33266/32957

Copyright (c) 2020 Iskolakultúra