A morphometric analysis of the fault pattern of the Bakony Mountains: some tectonic geomorphological implications

A Bakony vetőmintázatának morfometriai vizsgálata és az ebből levonható néhány tektonikus geomorfológiai következtetés

Zámolyi, András

Kovács, Gábor

Székely, Balázs

Timár, Gábor

Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society

2020-03-23

The unique tectonic setting of the Pannonian Basin was recognised as early as 1900. In particular, the evolution andgeologic characteristics of the outcropping pre-Cenozoic mountain ranges have been subject to detailed studies andprolonged discussions. Among these efforts, the Transdanubian Range occupies an important position because its wellpreserved outcrops, (which are rare in the Pannonian Basin) make it possible to collect direct measurements of the faultstriations and fault plane orientations. The tectonic position of the Transdanubian Range provides the key to the link up of theCarpathian– Pannonian system to the Eastern Alps. It is interpreted as the uppermost thrust sheet of the Alpine nappe systemthat was emplaced in the Cretaceous.A key advance was made by the pioneering approach of MÉSZÁROS, who compiled a 1:100,000-scale structural andeconomic-geologic map of large parts of the Transdanubian Range in 1982 (northern and southern Bakony and BalatonHighlands). This detailed work puts a major emphasis on the mapping of structural features, distinguishing their sense ofmovement and constraining the time of their activity. Unfortunately, the map itself has never been published. However, partsof the map which were important for mining activities taking place at that time were produced in a summary paper (MÉSZÁROS1983). This study focuses on the correlation of the fault pattern with geomorphologic features. Integration of the original mapof 1982 into a GIS environment and subsequent tectonic geomorphological analysis reveals the close relationship betweentectonics and the landscape evolution of the Bakony Mountains (PÉCSI 1987). A selected set of study areas provides results forfurther characterisation of the structural elements.A total of five hundred faults were subdivided and, segmented into two basic groups: one group consists of faults withspatially-related geomorphologic surface expression and the other group comprises tectonic elements not directly related tocharacteristic morphological features. These groups were further analysed on the basis of the properties assigned to them byMÉSZÁROS (direction of fault movement and age); the orientation patterns were compared to fault datasets from differentauthors for the whole of Transdanubia.Orientation analysis of various classes of faults reveals a surprisingly uniform angular distribution: the overall orientationpattern in the Bakony shows a slight but significant difference with respect to the general orientation in Transdanubia.Azimuthal distribution of the faults mapped by MÉSZÁROS is bimodal and can be interpreted as orthorhombic sets of faults.Additionally, the strike of geomorphologically significant faults differs from the strike direction of geomorphologically nonvisible faults by 15 to 20 degrees.

A Pannon-medence egyedi tektonikus környezetét már az 1900-as években felfedezték. Kiváltképp a kibukkanó prekainozoos középhegységek földtani fejlődése és felépítése részletes tanulmányokra és hosszú vitákra adott alkalmat. Aközéphegységek közül a Dunántúli-középhegységnek jut kiemelkedően fontos szerep, többek között, mert jólhozzáférhető feltárásai vetősíkok és vetőkarcok közvetlen mérését teszik lehetővé. A Dunántúli-középhegységszerkezetföldtani helyzete kulcsfontosságú információt szolgáltat a Kárpát–Pannon térség és a Keleti-Alpok közöttiátmeneti zóna kutatásában. Ezt ma az alpi takarók legfelső, krétában áttolódott egységének tartják.MÉSZÁROS 1982-es előremutató szerkezetföldtani összeállítása egy fontos alaptérképet szolgáltat kutatásainkszámára. Az 1: 100 000-es léptékű szerkezet- és gazdaságföldtani térkép a Dunántúli-középhegység nagy részét lefedi, főleg az Északi- és a Déli-Bakonyra és a Balaton-felvidékre összpontosítva. Ez a részletes munka külön figyelmet szentel aszerkezeti elemek osztályozásának, nemcsak különbséget téve sokféle vetőtípus között, hanem azoknak korolását isdokumentálva. Magát a térképet sosem publikálták, viszont a folyamatban lévő bányászati tevékenység számára fontosrészleteket és részlettérképeket egy összefoglaló cikkben tette közzé (MÉSZÁROS 1983). Jelen munkában a vetők ésgeomorfológiai elemek közötti kapcsolatra összpontosítottunk. Az 1982-ben készült eredeti térkép térinformatikaiintegrációja és tektonikus geomorfológiai elemzése a Bakonyvidék (PÉCSI 1987) szerkezetföldtani és felszínfejlődéseközötti szoros összefüggésre enged következtetni. A kiválasztott elemzési területek a szerkezetföldtani elemek továbbijellemzését teszik lehetővé.Összesen félezer vetőt osztályoztunk két alapvető szempont szerint, szükség esetén a vető vonalát felszabdalva: az elsőcsoport olyan vetőket foglal magába, melyeknek geomorfológiai megnyilvánulásuk dokumentálható; a második csoportnem mutat közvetlen összefüggést jellegzetes geomorfológiai változásokkal. Ezeket a csoportokat tovább bontottuk aMÉSZÁROS által hozzárendelt tulajdonságok (vető mozgásának iránya és kora) alapján és csapásirányukat összehasonlítottuk más szerzők szerkezetföldtani adatbázisaival az egész Dunántúli-középhegység területére.A különböző vetőosztályok csapásirány-elemzése meglepően egyveretű eloszlásokat mutat: az általunk elemzettvető-adatbázisokban a Bakonyban fekvő összes vető enyhe, de jól kimutatható iránybeli eltérést mutat az egészDunántúlon megfigyelhető eloszláshoz képest. A MÉSZÁROS-féle térképen dokumentált vetők csapásirány-eloszlásabimodális és romboéderes térbeli elrendezést mutat. A geomorfológiailag megnyilvánuló MÉSZÁROS-féle vetőkcsapásiránya az egyéb vetők csapásirányától 15–20 fokot tér el.

magyar

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2628

Földtani Közlöny; Vol. 140 No. 4 (2010); 439-453

Földtani Közlöny; Évf. 140 szám 4 (2010); 439-453

2559-902X

0015-542X

https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2628/1868

Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny