„…a bé küldött informationak vélünk való nem közlése…” Információk akadályozása és terjesztése a Békési Református Egyházmegyében a 18–19. század fordulóján
  • Metaadatok
Tartalom: http://communicatio.hu/jelkep/index.htm
Archívum: REAL
Gyűjtemény: Status = In Press
Subject = D History General and Old World / történelem: D4 Modern History / új- és legújabb kor története
Type = Article
Cím:
„…a bé küldött informationak vélünk való nem közlése…” Információk akadályozása és terjesztése a Békési Református Egyházmegyében a 18–19. század fordulóján
Létrehozó:
Hegyi, Ádám
Dátum:
2014
Téma:
D4 Modern History / új- és legújabb kor története
Tartalmi leírás:
A reformáció során Európában a protestáns egyházak különböző egyház igazgatási struktúrákat hoztak létre. A református egyház kormányzati rendszere Magyarországon nem teljesen követte a kálvini elveket, mert a 16. században Kálvin presbiteri egyházkormányzatot vezetett be, nálunk viszont az esperesi és superintendensi hivatal bevezetésével alá-fölérendeltségi viszonyt teremtettek, és a világi elemek egyházkormányzatba való bevonását ellenezték. Az alulról építkező egyház legfőbb intézménye nálunk is a gyülekezet lett, de történeti okokból az egyházközségek önállóságát az egyházmegyék és az egyházkerületek korlátozták. Természetesen ez a korlátozás össze sem hasonlítható a katolikus egyház centralizált egyházszervezetével. A 17. századtól kezdve a puritán és a presbiteriánus mozgalom képviselte a világiak egyházkormányzatba való bevonását, de a földesurak ellenezték a jobbágyok egyházkormányzati szerepvállalását. A 18. században, de főleg a Carolina Resolutio életbe lépése után megerősödött a világiak befolyása az egyházban, mert a református egyház csak gazdag nemesek támogatásával tudta érdekeit érvényesíteni. Így jött létre az ágensi hivatal és rendszeressé váltak a konventek, mert zsinatot hivatalosan nem lehetet összehívni. A konvent eredetileg nemesi birtokon tartott világiak megbeszélése volt, ahol az egyház megsegítéséről tanácskoztak, de egy idő után vezető egyházkormányzati szervvé vált. 1791 -ben Sinai Miklós püspökké választásával kiéleződött a világiak és egyháziak közötti érdekellentét. A vita során alulmaradtak a tisztán egyházi vezetést támogatók (hyerarchikusok) a világiak térnyerésével szemben (kyriarchikusok), és a 19.század elejére a kálvinista egyházigazgatás teljes egészében laikusok és lelkészek közös kormányzati (presbiteri) rendszerévé alakult át, miközben megmaradt a hierarchikus kormányzati rendszer. Az 1791 -ben létrehozott igazgatási struktúra egészen 1881-ig érvényben maradt a királyi Magyarország területén (Molnár Ambrus 1995)
Típus:
Article
NonPeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Hegyi, Ádám (2014) „…a bé küldött informationak vélünk való nem közlése…” Információk akadályozása és terjesztése a Békési Református Egyházmegyében a 18–19. század fordulóján. Új Jel-Kép (3). (In Press)
Kapcsolat: