Információközvetítés és közösségépítés a reáltudományok művelői körében Magyarországon 1825-1867
  • Metaadatok
Tartalom: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/46554/1/infkoz_41-54_Gazda.pdf
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: ELTE Folyóiratok, kiadványok
ELTE Folyóiratok, kiadványok (BTK)
Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok
Cím:
Információközvetítés és közösségépítés a reáltudományok művelői körében Magyarországon 1825-1867
Létrehozó:
Gazda, István
Közreműködő:
ELTE szervezeti egységen kívüli
Kiadó:
Budapest
ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
Dátum:
2020
Téma:
információközvetítés
közösségépítés
reáltudományok
Tartalmi leírás:
Bécs 1825-től kezdve engedélyezte, hogy Magyarországon országos hatókörű vagy helyi tudományos társaságok és egyletek jöjjenek létre. Legismertebb az összes tudományágra kiterjedő egyesülés, a Magyar Tudós Társaság, de a reáltudományok szakemberei ezen túlmenően önálló társaságokat is alapítottak. Ezek lettek az információközvetítés és közösségépítés legfőbb színterei, melyben élen jártak az orvosok és a gyógyszerészek. Az éves vándorgyűléseiket is igyekeztek úgy szervezni, hogy a történelmi Magyarország mindazon városaiba eljussanak, amelyek vagy nagy kórházzal, vagy jelentős gyógyforrással rendelkeztek, így a felvidéki s az erdélyi településekre is. Az 1825–1867 közötti időszakot vizsgálva, az információközvetítés szempontjából jelentős szerep jutott a tudományos periodikáknak. Megindult az Orvosi Tár, majd az Akadémia és a Természettudományi Társulat periodikái, a Vándorgyűlések Évkönyvei, a Magyarhoni Földtani Társulat lapja, az Orvosi Hetilap és a Gyógyászat, a Vegyészet és Gyógyszerészet, illetve a már említett megyei egyletek periodikái. Ne feledkezzünk el Magyarország második akadémiájának, az Erdélyi Múzeum-Egyletnek a központi lapjáról, valamint reáltudományi folyóiratáról, s arról se, hogy 1867-ben indította az Akadémia – a hosszú évtizedeken át megjelenő – reáltudományi periodikáit. A tudományos ismeretek átadásának további színterét a szakkönyvek jelentették. A reáltudományi helytörténetírás első nagy rejtett könyvsorozata a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseihez kötődtek, majd létrehozták a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot is, utóbbiak részben fordításokat, részben hazai szerzők műveit adták közre. És az Akadémia is igyekezett – mecénások bevonásával – néhány jelentős reáltudományi művet közreadni.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/bookPart
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
elte:Kiszl Péter; Németh Katalin
elte:Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok
elte:10.21862/infkoz.41
elte:54
elte:41
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess