A Philosophical Approach to Law
A jog filozófiai elgondolása
  • Metaadatok
Tartalom: https://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/4515
Archívum: Pro Futuro
Gyűjtemény: Jog- és államtudomány
Open Access DRIVERset
Cím:
A Philosophical Approach to Law
A jog filozófiai elgondolása
Létrehozó:
Melkevik, Bjarne
Máté, Paksy
Kiadó:
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Dátum:
2018-07-20
Téma:
legal philosophy
law philosophy
transparency
jogfilozófia
gyakorlati filozófia
jogi diskurzus
reflektivitás
nyilvánosság
tudományterületek határai
Tartalmi leírás:
Bjarne Melkevik’s book is one of the best comprehensive treatments of legal philosophy currently available in Canada. First of all, the reader will find in the form of a long introduction a bookchapter translated into Hungarian, which is a general description of Melkevik’s jurisprudential views, provided by Mate Paksy. The chosen chapter organizes the reflexions on legal philosophy into three interrelated ques- tions. Melkevik’s first, thought-provoking question is as follows: why do we need legal philosophy? He views legal philosophy not as foundational legal scholarship, but mainly as an elucidation of public, reflexive argumentation on law which isn’t at odds either with an empirical methodology. The second question concerns whether studying legal philosophy is useful for lawyers. Here Melkevik endorses again a post-positivist position according to which both law and legal philosophy are essentially practical discourses. Though the third part of the paper is heavy with disciplinary boundary-drawing, which emerges from questioning the place of legal scholarship vis-à-vis other, more empirical branches of social sciences such as history or anthropology, Melkevik’s reflexions here are still inspired by a sort of Neo-Kantian legal philosophy and Habermas’ communicative ethics.
Az itt közölt esszé szerzője Bjarne Melkevik, a Montrealtól nem túl messzire fekvő Québec város Laval Egyetemének professzora. Talán nem túlzás azt mondani róla, hogy a jelenlegi kanadai francia nyelvű jogfilozófia egyik legfontosabb alakja. Melkevik professzor nem csak Québecben ismert, hiszen könyveit és tanulmányait számtalan nyelvre lefordították. A gazdag életmű részét képező egyik könyv Jevgenyij Pasukanisz jogelméletét mutatja be tárgyilagosan, nemzetközi perspektívába illesztve (elsősorban a Carl Schmitt által is kedvelt Maurice Hauriou munkásságával összevetve), és nemegy- szer kritikai szellemben. A szovjet szerzőt végső soron ahhoz a szociologizmust hirdető irányzatba sorolja Melkevik, ahová Roscoe Poundot is szoktuk. A jogfilozófus egy másik műve Habermasról szól, és azt vizsgálja, hogy a német filozófus kom- munikációelméletébe miként ágyazódik bele a jogfilozófiai nézetrendszere. Jürgen Habermas szerint a jog egyszerre tekinthető társadalmi intézménynek és az egyéni életvilág szférája felé irányuló közvetítő közegnek. A jogi érvényességet ezért szerinte diszkurzívan kell megalapozni. Ezt, ahogyan a tanulmányban részletesen is kifejtésre kerül, Melkevik is így látja. Egy jogállam tehát kommunikatívan akkor igazolt, ha az egyének életvilága képes egymással értelmes kommunikációt kialakítani úgy, hogy eközben a társadalmat integráló tényezőként a szolidaritás a pénz- és a közhatalom felett is legitim módon uralmat gyakorol.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
text
text
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.26521/Profuturo/2018/1/4515
Forrás:
Pro Futuro; Vol 8 No 1 (2018); 11-22
Pro Futuro; Évf. 8 szám 1 (2018); 11-22
2063-2754
2063-1987
Kapcsolat:
Létrehozó:
Copyright (c) 2020 Pro Futuro