Újabb adatok a füzérradványi hévforrásos epitermális arany-ezüst ércesedésről

Csongrádi, Jenő

Ilkeiné Perlaki, Elvira

Zelenka, Tibor

Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society

2019-12-06

The drilling program carried out during the period 2007–2009 supplied important new data on the geology, structural setting and precious metal mineralization of the northern part of Tokaj Mts. Corresponding to the earlier geological interpretations lacustrine sediments of nearly 100 m thickness were formed by the end of the Sarmatian rhyolite tuff deposition. As a result of the intrusion of a rhyolite subvolcanic body the lacustrine sediments were altered by a steam-heated system. It was followed by multiple brecciation events accompanied by hot-spring style, low sulphidation gold-silver mineralization.Drilling in 2007 proved the existence of wide, low-grade gold mineralization zones related to the NNW oriented, silicified, brecciated structures, exposed on the Korom-tető ridge. Some borehole intercepts were also characterized by high-grade silver contents. Drilling in 2008 proved the existence of mineralized structures with high-grade gold and silver contents in drillhole FR–105 which is also located at the Korom-tető.In 2009, drilling with an oriented core technique, it was proved, that the mineralization has a more complicated pattern to the one that can be observed on the surface. Three main orientations of the mineralized structures were observed: NNW, N and NE-striking ones. With respect to the high-grade mineralization intersected by the FR–105 drill hole, it could be related either to a NE-striking structure or to a more local ore shoot at the intersection of mineralizedstructures of different orientation.Based on the morphology of ore bodies, host rocks and mineralogy of the ore four types of mineralization were distinguished. In the upper part of the epithermal system crustiform, banded chalcedony-quartz veins (type 1) and a goldbearing halo hosted by the silicified lacustrine sediments, rhyolite tuff and tufits were observed(type 2) characterized by the following mineral assemblage: electrum, acanthite, naumannite, SbFe-oxid and pyrite. About 100–150 m deeper,crystalline rocks of the metamorphic basement host quartz-sulphide veins and nests with pyrite, arsenian pyrite, fahlore, chalcopyrite and sphalerite (types 3 and 4). Pyrite is missing in type 4 and the occurrence of gold is very low. All ore typesare characterized by highly anomalous Tl content (up to 530 g/t).The mineralization corresponds to the hot-spring style, epithermal Au-Ag mineralization model. The most important common features of Berger’s model and the Füzérradvány mineralization are: The mineralization is related to rhyolitic  volcanism and poorly-eroded parts of shallow geothermal systems. Typical mineralogical composition: native gold or electrum, Ag-selenide and/or Ag-teluride, pyrite. The ore texture is characterized by the predominance of banded veins and breccias with a silicified matrix. Hydrothermal alterations from top to bottom are as follows: silica-sinter, massive silicification, quartz-adularia veins, veinlets and breccias with a quartz matrix. The veins are mainly chalcedonic, rarely opaline. In the upper 50 to 100 m of the epithermal system increased contents of Au, As, Sb, Hg and Tl are typical, while their content is decreased by depth accompanied by significant increase of Ag contents.

A 2007 és 2009 között Füzérradványban végzett fúrásos kutatás új adatokat szolgáltatott a Tokaji-hegység északi részének földtani felépítésére és szerkezeti viszonyaira, valamint nemesfém ércesedésére vonatkozóan.A korábbi földtani értelmezés alapján, a szarmata riolitos tufaképződés végén, közel 100 m vastag, részben áthalmozott tavi üledék képződött. Az ezekbe nyomult riolit szubvulkáni test hatására először a gejzirtavi üledékeketátjáró gőzhevített átalakulás az egész tómedencét érintette, majd a következő fázisban szerkezeti zónák mentén nemesfém tartalmú kvarceres breccsák képződtek, melyek a hévforrásos, alacsony szulfidációs epitermális érctípusbasorolhatók.A 2007-ben végzett fúrásos kutatás a Korom-tetőn kibúvásban is látható, ÉÉNy–DDK-i csapású breccsás zónában alacsony fémtartalmú, arany-ezüst ércesedés jelenlétét igazolta. A 2008–2009-ben részben irányított magvétellel végzettfúrások bebizonyították, hogy az ércesedés térbeli elhelyezkedése lényegesen bonyolultabb mint ahogy azt a felszíni kibúvások alapján korábban feltételezni lehetett. Legalább három különböző érces csapás volt megfigyelhető: ÉÉNy, Éés ÉK-i irányokban Az FR–105 fúrásban harántolt magas fémtartalmú aranyércesedést vagy ÉK-i csapású szerkezet kontrollálja vagy egy lokális jellegű ércoszlop lehet, amely több érces szerkezet metszésénél alakulhatott ki.Az érctestek morfológiája, befogadó kőzetei és az ércek ásványos összetétele alapján négy érctípus volt megkülönböztethető. Az epitermális rendszer felső szintjében szalagos, kalcedonos, kvarctelérek(1. típus) illetve arany tartalmúszóródási udvar volt megfigyelhető a tavi üledékekben, riolittufában és tufitban (2. típus) az alábbi ércásványtársulással: elektrum, akantit, naumannit, SbFe-oxid és pirit. Mintegy 100–150 méterrel mélyebben a metamorf aljzatban a kvarcszulfidos erek, fészkek fő ásványai pirit, As-tartalmú pirit, fakóérc, kalkopirit, szfalerit (3. és 4. típus). A 4. típusban a pirit hiányzik és az arany csak nyomokban fordul elő. Valamennyi érc típusra jellemző az anomálisan magas Tl-tartalom(maximum 530 g/t). Az ércesedés megfelel a hévforrásos, epitermális Au-Ag érctelep modellnek. A legfontosabb közös jellemzők BERGER modellje és a füzérradványi ércesedés között: Az ércesedés riolitos vulkanizmushoz és geotermás rendszerek sekély, gyengén erodeált részeihez kapcsolódik.Tipikus ásványtani összetétele: termés arany, illetve elektrum, ezüst-szelenid és/vagy tellurid, pirit. Az érc szövetére jellemző a szalagos telérek, kovás kötőanyagú breccsák dominanciája. A hidrotermális elváltozások fentről lefeléhaladva: kalcedonos hévforrás üledék (sinter), masszív kovásodás, kvarc+adulár telérek és erek, breccsa kvarc kötőanyaggal. A telérek általában kalcedonosak, néha opálosak. Jellemző az Au, As, Sb, Hg and Tl magas koncentrációjaaz epitermális rendszer felső 50–100 méterében, mélyebben ezen elemek mennyisége csökken, az Ag koncentrációja pedig szignifikánsan megnövekszik.

magyar

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2125

Földtani Közlöny; Vol 144 No 4 (2014); 383-390

Földtani Közlöny; Évf. 144 szám 4 (2014); 383-390

2559-902X

0015-542X

https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2125/1414

Copyright (c) 2019 Földtani Közlöny