A Szentendrei-sziget környéki folyóvízi szeizmikus szelvényezések földtani eredményei
  • Metaadatok
Tartalom: https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2122
Archívum: Földtani Közlöny
Gyűjtemény: Értekezés
Cím:
A Szentendrei-sziget környéki folyóvízi szeizmikus szelvényezések földtani eredményei
Létrehozó:
Oláh, Péter
Fodor, László
Tóth, Tamás
Deák, Attila
Drijkoningen, Guy
Horváth, Ferenc
Kiadó:
Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society
Dátum:
2019-12-06
Tartalmi leírás:
the region of the Visegrád and Börzsöny Mountains and the and the east side of the Danube region is uncertain. In recent years several seismic surveys were carried out by the geophysicists of the Eötvös University, Geomega Ltd. and theTechnological University of Delft on that section of the River Danube between Budapest and Esztergom. Multi-channel seismic surveys were carried out in both branches of the river around the Szentendre Island, and in two selected areas ofthe main Danube branch; single-channel data acquisition was performed over a dense network. This led to a good correlation of the data and tectonic features and, furthermore proper projection of well-data became available in the vicinityof the river. On the two test areas, a pseudo-3D interpretation was performed.Integrated interpretation shows that the Triassic basement is unconformably overlain by Oligocene strata (Hárshegy Sandstone, Kiscell Clay, Törökbálint Sandstone Formations) to the north of Budapest. In front of the Börzsöny Mountains,Middle Miocene volcanic rocks, are situated just bellow the fluvial sediments, while in the Pilismarót Basin Middle Miocene marls are present. These formations were deformed by well-identifiable faults, which generally have a NW-SE strikedirection. According to our interpretation, most of them were activated in the stress field of the late Early to Middle Miocene (ca. 15–18 Ma), due to NW–SE extension. E–W trending dextral strike-slip faults belong to this phase, while the stress field was, locally, of a strike-slip type, with the same NE–SW extensional axis. Neotectonic reactivation of some faults is possible although this can not be proved unequivocally. The interpretation of the present study suggests a higher level of deformation in the region than previously thought, indicating that the subsurface of the Szentendre Island is densely faulted. The water seismic measurements offer a more detailed image about the structure of the area than the surface observations.
A Visegrádi-hegység, a Börzsöny, és a Dunától keletre fekvő dombvidék szerkezeti viszonyairól a korábbi kutatások és földtani, geofizikai térképek ellenére bizonytalan elképezéseink vannak. A Duna Esztergom és Budapest közöttiszakaszán az utóbbi években számos vízi szeizmikus mérést végeztek az ELTE geofizikusai a Geomega Kft. és a Delfti Technológiai Egyetem szakértőivel együttműködésben. Ezek során a Szentendrei-sziget körül mindkét folyóágbantöbbcsatornás szelvények, továbbá a Duna főágában két mintaterületen sűrű egycsatornás szelvényhálózat készült. A folyóágakban mért szelvények alapján lehetővé vált a vetőzónák és más szerkezeti elemek térbeli korrelációja, emellettnagyobb biztonsággal lehetett megvalósítani a Duna környéki fúrások bevetítését a szelvényekre. A mintaterületeken lehetőség nyílt „háromdimenziós” szerkezeti értelmezés elkészítésére is.Az integrált értelmezés eredményeképpen triász képződmények felett diszkordánsan települő oligocén képződményeket (Hárshegyi Homokkő, Kiscelli Agyag, Törökbálinti Homokkő formációk) térképeztünk a Budapest feletti Duna-szakaszon. Északabbra a Börzsöny előterében miocén vulkáni képződmények, a Pilismaróti-medencében pedig középső-miocén agyagmárga található közvetlenül a folyami üledékek alatt. Mindezen képződményeket jól azonosítható és térképezhető vetők metszik, amelyek csapása általában ÉNy–DK. Értelmezésünk szerint a vetők jórészt a középső-miocén (kb. 15–18 M évvel ezelőtt) regionális feszültségmezőben jöttek létre, ÉK–DNy-i extenzió hatására. Ehhez a fázishoz K–Ny irányú jobbos eltolódások is tartoznak, amikor a lokális feszültségmező eltolódásos jellegű volt, az általános, tisztán széthúzásos mezővel megegyező ÉK–DNy-i extenziós feszültségtengellyel. A vetők jelenkori aktivizálódása lehetséges, bár még nem  bizonyított egyértelműen. A folyami szelvények alapján kapott vetőket a rendelkezésreálló geológiai térképekkel összehasonlítva megállapítható, hogy a deformáció mértéke jóval nagyobb a korábbi elképzeléseknél, a Szentendrei-sziget alatti rétegek vetővel sűrűn szabdaltak. A vízi szeizmikus mérések tehát a felszíni adatrendszernél részletesebb képet adtak a terület szerkezetéről.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
Forrás:
Földtani Közlöny; Vol 144 No 4 (2014); 359-380
Földtani Közlöny; Évf. 144 szám 4 (2014); 359-380
2559-902X
0015-542X
Kapcsolat:
Létrehozó:
Copyright (c) 2019 Földtani Közlöny