The substantialist reason in value research: A critical assessment of two Inglehart theses
  • Metaadatok
Tartalom: http://opac.elte.hu/F?func=direct&doc_number=985470
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD
Szociológia Doktori Iskola
Cím:
The substantialist reason in value research: A critical assessment of two Inglehart theses
Létrehozó:
Lakatos, Zoltán
Közreműködő:
Tardos, Róbert
ELTE TÁTK PHD/Szociológia D. I.
Dátum:
2014
Téma:
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
sociology
traditional values
economic growth
Szociológia D. I./Szociológia
szociológia
hagyományos értékek
gazdasági növekedés
Tartalmi leírás:
A társadalmi értékek kutatását jelenleg a változó-centrikus paradigma uralja, amely vizsgálatának középpontjában szubsztanciák (entitások) és azok egymásra gyakorolt hatásai (pontosabb volna úgy fogalmazni: "ütközései") állnak. Az emergens minőségek ezzel a szemlélettel összefüggő hanyagolása többé-kevésbé elkerülhetetlen fejlemény a Big Datának köszönhetően egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló mutatókra és kapcsolataikra fókuszáló kutatási programok térnyerésével. A dolgozat ennek a paradigmának a hiányosságait mutatja be Ronald Inglehart posztmaterialista értékváltás-tézisének, valamint kulturalista gazdasági növekedés-modelljének kritikáján keresztül. Munkámban a pragmatikus filozófiai hagyományra, illetve az azzal rokon klasszikus szociológiai áramlatokra visszavezethető mezőelemzés szemléletmódját alkalmazom. Inglehart értékváltás-tézisének vizsgálatához a World Values Survey-ből használok adatokat. A mezőelemzésben gyakran alkalmazott módszerrel, többszörös korreszpondenciaelemzéssel a viszonyításként használt lineáris módszerek ― köztük Inglehart vizsgálatainak ― eredményeivel összevetve koherensebb értékdimenziók tárhatók fel. Az egyes országok pozíciói, illetve azok változásai ezeknek a dimenzióknak a terében számos ponton megkérdőjelezik Inglehart diagnózisait. Az Inglehart által egy, a kultúrát operacionalizáló változóval bővített endogén növekedés-modell figyelmen kívül hagyja a gazdasági növekedésben alapvető, különösen a technológiai innováción keresztül érvényesülő állami beavatkozást. Ezeknek a folyamatoknak a jelentősége a nemzetgazdaságok méretével egyenesen arányos. Inglehart modellje azt sugallja, hogy a gazdasági növekedés egyik gyökere kulturális értékekben keresendő. Az első részben bemutatott komplex értékváltozókat használó modellel kiegészített kritika megkérdőjelezi ezt az állítást. A két empirikus fejezet tanulságait Weber elektív affinitás-fogalma és Bourdieu szimbolikus hatalommal foglalkozó munkáinak segítségével értelmezem. A "kultúra" és "gazdaság" (továbbá a cselekvés anyagi/instrumentális, illetve szimbolikus vonatkozásai) elválasztásának empirikus értelmetlenségét az értékszociológia előtt álló kihívások mezőelméleti újraértelmezésén keresztül tárgyalom.
Nyelv:
angol
angol
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
elte:10.15476/ELTE.2015.227
elte:2960021
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess