A politikai részvétel egyenlőtlenségei Európában
  • Metaadatok
Tartalom: http://opac.elte.hu/F?func=direct&doc_number=984684
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD
Szociológia Doktori Iskola
Cím:
A politikai részvétel egyenlőtlenségei Európában
Létrehozó:
Susánszky, Pál
Közreműködő:
Tardos, Róbert
Kopper, Ákos
ELTE TÁTK PHD/Szociológia D. I.
Dátum:
2018
Téma:
Társadalomtudományok/Politikatudományok
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
politics
political sociology
political participation
political inequality
Szociológia D. I./Interdiszciplináris Társadalomkutatások
politika
mozgalomkutatás
politikai szociológia
politikai részvétel
politikai egyenlőtlenség
Tartalmi leírás:
Disszertációmban a politikai szociológia egyik klasszikus témájával, a politikai részvétel egyenlőtlenségével foglalkozom. A dolgozatomban nagyban építek Jan Teorell (2006, 2007b) elméleti megközelítésére, mely szerint meg kell különböztetni a politikai részvétel egyenlőtlenségének kimenet és folyamat fókuszú koncepcióit. Az első értelmezés a résztvevők egyenlőtlen eloszlására koncentrál, és azt vizsgálja, hogy a társadalmi csoportok között milyen egyenlőtlenségek alakultak ki. Az egyenlőtlenség második (folyamat fókuszú) értelmezése pedig a részvétel irányába ható mechanizmusok társadalmi csoportonként eltérő működésmódjával foglalkozik. Az elméleti fejezetek után, először a kimenet fókuszú egyenlőtlenségek mérésével foglalkozom, majd az európai országokban kialakult kimenet fókuszú egyenlőtlenségeket írom le. Végül a tüntetési részvételben kialakult folyamat fókuszú egyenlőtlenségeket vizsgálom, többszintű logisztikus regressziós modellekkel. Doktori kutatásom legfontosabb eredményei: 1. Bemutatom az irodalomban előforduló egyenlőtlenségmutatókat, majd felállítok egy kritériumrendszert, amivel egy részvételi egyenlőtlenségmutató torzítottsága megállapítható. Vizsgálati eredményeim szerint a korábban használt egyenlőtlenség mutatók torzítottak, komparatív vizsgálatokra lényegében nem alkalmazhatóak. Az általam jelentős mértékben átalakított EGINI egyenlőtlenség mutató azonban alkalmas komparatív vizsgálatok elvégzésére. 2. A korrigált EGINI megmutatta, hogy a szavazási egyenlőtlenségek a legtöbb országban jóval alacsonyabbak, mint az extra-parlamentáris részvételi formák esetén (bojkott, tüntetés, petíció). A demonstráció esetén a legnagyobb egyenlőtlenségek az iskolai végzettség mentén alakultak ki, amit az életkor, a lakóhely végül pedig a nem követi. 3. A folyamat fókuszú egyenlőtlenségek vizsgálatának eredményei jól illeszkednek a politikai részvételről szóló mikro elméletekhez, bár több ponton kiegészítik azokat. Elmondható, hogy bizonyos egyéni faktorok (elégedetlenség, hatékonyságérzet, politikai érdeklődés) működése országonként és társadalmi csoportonként eltérő. Az elméleti részben bemutatott, a részvétel magyarázatáról szóló mechanizmusok tehát csak részben univerzálisak. Működésük országspecifikus és társadalmi csoport specifikus vonásokat is mutat. 4. Végül a kutatásom fontos eredményének tartom, hogy az empirikus eredmények alapján új kutatási kérdéseket tudtam megfogalmazni, az egyenlőtlenségek magyarázatával és az egyenlőtlenségek makro körülményeivel kapcsolatban is.
Nyelv:
magyar
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
elte:10.15476/ELTE.2019.265
elte:30954143
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess