A magyar közegészségügy fejlődése a közegészségügyi gondolkodás kialakulásától az állami közegészségügyi rendszer kiépítéséig
  • Metaadatok
Tartalom: http://opac.elte.hu/F?func=direct&doc_number=984610
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD
Szociológia Doktori Iskola
Cím:
A magyar közegészségügy fejlődése a közegészségügyi gondolkodás kialakulásától az állami közegészségügyi rendszer kiépítéséig
Létrehozó:
Kiss, László
Közreműködő:
Gyáni, Gábor
ELTE TÁTK PHD/Szociológia D. I.
Dátum:
2016
Téma:
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
social policy
health policy
health systems
public health
Hungary
hospitals
infectious diseases
szociálpolitika
egészségpolitika
egészségügy
közegészségügy
Magyarország
kórházak
fertőző betegségek
Tartalmi leírás:
A magyarországi közegészségügyi intézményrendszer kialakulásában komoly szerepet játszottak a külföldi, nemzetközi minták, külföldi egészségügy-szemléleti áramlatok. A 19. század Európa-szerte a modern közegészségügy intézményrendszerének megjelenését, a közegészségügyi gondolkodás elterjedését hozta. Mindez természetszerűleg együtt járt az orvosi szemlélet modernizálódásával, átalakulásával, a „járványorvoslás” létrejöttével, az orvosok szerep- és az orvosi szemlélet fókuszváltásával, valamint ennek (is) köszönhetően az orvostudomány és a természettudományok „technikai” és „elméleti” fejlődésével. Az egészségügyi, orvosi szemlélet változása a gyógyítás intézményei, a kórházak szerep- és funkcióváltozásában is megfigyelhető. A kórházak intézménytörténeti fejlődése során fontos mérföldkő volt a szegényügy és a kórházügy kettéválása, majd ennek nyomán a kórház, mint professzionális gyógyító intézmény képének kialakulása. A kórházak az egészségügy professzionális intézményeivé, a gyógyítás központjaivá váltak. Az 1876-os első magyarországi közegészségügyi törvény fő részei jól jelölik a kialakulóban lévő hazai közegészségügy akkori elsődleges fókuszait, érdeklődési területeit. A környezet-egészségügy előtérbe kerülése az angol közegészségügyi modell hatásaként értelmezhető. A „hivatalos” közegészségügyi szemlélet fókuszváltására az első világháborút követő években került sor. A Johan Goudsblom által a „higiénia demokratizálódása”-ként aposztrofált folyamat lényege, hogy a természettudományi és az orvostudományi ismeretek, technikák professzionalizálódásával lehetővé vált a korábbi általános környezethigiénére irányuló akciók leszűkítése egy-egy adott kisebb problématerületre, jelenségkörre, betegségtípusra. Az első világháború utáni időszak közegészségügyi fejlődésének kapcsán ki kell emelni a Rockefeller Alapítvány fejlesztő, fejlődést katalizáló szerepét, az általa nyújtott minták, módszertani támogatások és nem utolsó sorban financiális támogatások fontosságát. Kis túlzással kijelenthető, hogy a modern, két világháború közötti magyarországi közegészségügy szakembergárdája az alapítvány ösztöndíjainak, illetve az alapítvány támogatásával létrehozott hazai képző intézmények, szaktanfolyamok tevékenységének köszönhetően állt elő.
Nyelv:
magyar
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
elte:10.15476/ELTE.2016.210
elte:3116647
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess