Tanulmányok a szubjektív jóllét és a társas környezet kapcsolatáról: az összehasonlítás, a kultúra és a normák szerepe
  • Metaadatok
Tartalom: http://opac.elte.hu/F?func=direct&doc_number=984616
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD
Szociológia Doktori Iskola
Cím:
Tanulmányok a szubjektív jóllét és a társas környezet kapcsolatáról: az összehasonlítás, a kultúra és a normák szerepe
Létrehozó:
Hajdu, Gábor
Közreműködő:
Fokasz, Nikosz
ELTE TÁTK PHD/Szociológia D. I.
Dátum:
2015
Téma:
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
sociology
well-being
quality of life
social environment
social norm
culture
Szociológia D. I./Szociológia
szociológia
jóllét
életminőség
társadalmi normák
kultúra
Tartalmi leírás:
szeletét vizsgáltam. Ezek közül az első a vonatkoztatási vagy referenciacsoportok szerepe. 1993-as és 2005-ös magyarországi adatfelvételeken alapuló eredményeim szerint az abszolút jövedelem mellett lényeges szerepet játszik a magyarok elégedettségében a másokhoz és a saját korábbi jövedelmükhöz viszonyított helyzet is. A referenciacsoport jövedelmének hatása erősen függ az összehasonlítás alapjául szolgáló csoport összetételétől: az azonos társadalmi helyzetűekkel történő összehasonlításnál az információs hatás dominál a státuszhatás felett, ugyanakkor a társadalmi távolság növekedésével gyengül az információs hatás. Várakozásaimmal ellentétben a relatív jövedelem hatása nem változott a vizsgált két időpont között, azaz az információs hatás erőssége nem lett kisebb, aminek legvalószínűbb magyarázata, hogy bár a társadalmi környezetet és jövőt illető bizonytalanság csökkenéséből fakadóan mások jövedelme már kevésbé tölthette be az információforrás szerepét, ezt a folyamatot ellensúlyozhatta a jövő pozitívabb megítélése, a mások jövedelmének utolérésébe vetett bizalom növekedése. A következő részben az élettel való elégedettség kulturális meghatározottságát vizsgáltam a nemzetközi migráció természetes kísérletként való felhasználásával. Bemutattam, hogy egy adott országon belül azok a migránsok, akik olyan országból érkeztek, ahol magas(abb) az átlagos élettel való elégedettség, ceteris paribus elégedettebbek az életükkel, mint azok a migránsok, akik olyan országból származnak, ahol alacsony(abb) az átlagos élettel való elégedettség. Mivel a migránsok csak a kulturális hátterükben különböznek, az eredmény úgy interpretálható, hogy a generációk között átörökített értékek, normák, vélekedések együtteseként értelmezett kultúra szignifikáns meghatározója a szubjektív jóllétnek. Az utolsó részben a partnerek egymáshoz viszonyított jövedelme és az elégedettségük közti kapcsolatot elemeztem. Az eredményeim szerint a nő jövedelmi arányának növekedése nem csak a férfiak, hanem a nők között is az elégedettség csökkenésével jár együtt. Ezt az összefüggést a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások magyarázzák: negatív összefüggés a tradicionális nemi szerepeket elfogadók között jelentős, míg az egalitárius szerepfelfogásúak között eltűnik.
Nyelv:
magyar
angol
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
elte:10.15476/ELTE.2015.226
elte:30947693
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess