We heard that a teacher visited the Roma settlement.
„Hallottuk, hogy Robi bá’ kint volt a telepen.”
  • Metaadatok
Tartalom: http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/32767
Archívum: Iskolakultúra
Gyűjtemény: Egyházi iskolák és oktatási szegregáció
Cím:
We heard that a teacher visited the Roma settlement.
„Hallottuk, hogy Robi bá’ kint volt a telepen.”
Létrehozó:
Erőss, Gábor
Kiadó:
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Dátum:
2019-07-01
Téma:
denominational schools
Reformed church
Roma inclusion
segregation
inequalities
felekezeti iskolák
református egyház
roma befogadás
szegregáció
egyenlőtlenségek
Tartalmi leírás:
This case study focuses on a denominational (Reformed) school in a Hungarian town and explores the processes of segregation/integration on the ground and in its complexity. The institutional and pedagogic practices of the school deserve special interest as they neither fit into the frequently discussed model of heartless segregation, nor they justify the fully inclusion-based self-image of the school. At first glance, the school (which has 30% of incoming students from neighbouring villages) applies the classical scheme of internal segregation (or tracking). However, in a historical perspective (in the light of a recent school merger and the transition from municipal to denominational maintenance), under closer scrutiny, we discover a complex pattern of selective and inclusive practices. In the admission process, the binary category of “Roma” vs. “non-Roma” undergoes a dual transformation. First, it is converted into another dichotomy, that of the “easy-to-teach” vs. “tough” students as well as the “active” vs. “passive” parents („we think it is essential that parents attend the open days”); then, even the school’s own categorisation activity gets concealed by the principle of free school choice: “student who opted for the bilingual class” vs. “student who opted for the normal class” (for example, parents internalise and accept the fact that their children cannot be in the bilingual class for they hadn’t attend an English class at kindergarten). And the whole process is legitimised by exceptions (i.e. the contingency). On the other hand, a few factors challenge this mode of operation, such as: (a) low student numbers, (b) frequent between-school transitions, (c) the provision of in-class and after-school catch-up classes, (d) the theological (Christian) inclusion discourse as well as actual inclusion practices and institutions (the inclusion program [KIP] and the presence of school pastors).
Ez az esettanulmány, amely egy vidéki nagyváros egyházi (református) fenntartású iskoláját írja le, a szegregáció/ integráció kérdését részletesen és árnyaltan tárgyalja. A Szamóca iskolában azonosítható intézményi és pedagógiai gyakorlatok azért érdekesek, mert távol esnek mind a szívtelenül szegregáló egyházi iskola egyre gyakrabban megjelenő rémképétől, mind a vizsgált iskola befogadáspárti önképétől. Távolról nézve a – mintegy 30%-nyi bejáró tanulót beiskolázó – intézmény klasszikus iskolán belüli szegregációt folytat, de történetileg (összevonás, fenntartóváltás hatásai), illetve közelebbről szemlélve, a szelekció és inklúzió sajátos gyakorlatainak komplex mintázataival találkozunk. A „felvételi” során a „roma” vs. „nem roma” fogalompár kettős átalakuláson megy át: első lépésben a tanítható/nehezen-tanítható diák, illetve érdeklődő/nem-érdeklődő szülő („fontos, hogy a szülők eljöjjenek a kapunyitogatóra”) ellentétpárra fordítják le, majd magának a kategóriába sorolásnak az aktusát is elleplező „angolos osztályba jelentkezett”/„nem angolos osztályba jelentkezett” szabad osztályválasztás elvnek adja át a helyét a pedagógiai diskurzusban; ezt a szülők is interiorizálják (pl.nem kifogásolják, hogy azért nem mehet a gyerekük angolos osztályba, mert nem járt óvodai angolra), a kivételek (esetlegesség) pedig legitimálják. Ugyanakkor (a) a gyerekhiány, (b) a fluktuáció, (c) az osztálytermi és korrepetálási pedagógiai gyakorlat, valamint (d) a keresztyén befogadásdiskurzus és konkrét inklúziós támogatás (iskolalelkész, KIP) működése mindezt árnyalja.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.14232/ISKKULT.2019.7.93
Forrás:
Iskolakultúra; Vol 29 No 7 (2019); 93-111
Iskolakultúra; Évf. 29 szám 7 (2019); 93-111
1588-0818
1215-5233
Kapcsolat: