Zalaegerszeg településképének változása
  • Metaadatok
Tartalom: http://ojs.elte.hu/index.php/tft/article/view/188
Archívum: Településföldrajzi Tanulmányok
Gyűjtemény: Cikkek
Cím:
Morphological change of zalaegerszeg
Zalaegerszeg településképének változása
Létrehozó:
Tamás, Csapó
Tibor, Lenner
Kiadó:
Településföldrajzi Tanulmányok
Dátum:
2017-11-22
Tartalmi leírás:
A kultúrtáj történetileg kialakult elemének tekinthetjük a településeket. Amígkorábban a hazai történeti földrajz a Kárpát-medencére, azon belül Magyarországra éshazánk egyes makro- és mikrorégióira koncentrált, addig az utóbbi években egyre inkábbfelerısödött az egyes települések eseti jellegő feldolgozása (CSAPÓ T. – KOCSIS ZS. 2006, CSAPÓ T. –LENNER T. 2007, LENNER T. 2008, 2009, BAJMÓCY P. 2009, DÖVÉNYI Z. 2009, FRISNYÁK S.2010). Ezekben a publikációkban közös az, hogy mindegyik szerzı vizsgálta atelepülés fejlıdési pályáját és elemezte a településszerkezet változásait. Szemléletükben atelepülés belsı térbeli struktúrája magában hordozza a történeti fejlıdésének pályáját.Ez a megközelítés elsısorban tehát történeti-településföldrajz, amely a településeknél fejlıdésüktérbeli konzekvenciáira összpontosít, azaz folyamatot elemez (BERÉNYI I. 2006).Értelmezi a településtér keletkezési genetikáját, a térbeli elrendezıdés elveit, azalaprajz kronológiai változásának leírásával pedig feltárja a települések expanziójátvagy regresszióját. Kapcsolatot keres az átalakulási folyamatok társadalmi, funkcionálisés formai vetületei, valamint az azokra ható külsı és belsı innovációs hatások között.A folyamatelemzés mellett szükséges keresztmetszet típusú kutatást is végezni,mert csak így tudjuk láttatni egy adott történelmi idıszak térbeli megnyilvánulásait is.Önmagában a térfolyamatok leírása még statikus vizsgálódást jelent, viszont a teretalakító gazdasági, társadalmi, politikai tényezık együttes figyelembe vételével már dinamikuselemzést adhatunk.A települések történeti földrajzának ilyen értelmő kutatása valójában megalapozza az önálló településmorfológiaivizsgálatokat. Ennek a gyakorlatnak a hazai településföldrajzban komolyhagyományai vannak, gondolunk itt Mendöl Tibor, vagy Wallner Ernı munkásságára.A II. világháború után azonban a települések történeti földrajzával, morfológiájávalfoglalkozó munkák politikai okokból a perifériára szorultak.Az elméleti keretek megújítására az 1970-es évek végéig kellett várni. Az ezt követıenfellendülı városföldrajzi kutatásokba – amelyek a Mendöl-féle morfológiai irányzatottekintik alapnak – intenzíven kapcsolódott be a Nyugat-Magyarországi Egyetemszombathelyi Társadalomföldrajz Intézeti Tanszéke is. A vizsgált városok településmorfológiájára,beépítésére és funkcionális szerkezetére koncentráló kutatásokat általábanaz adott település történeti földrajzi fejlıdésének a bemutatása vezeti be. Ezeksegítségével kapunk megbízható képet a településre jellemzı sajátos fejlıdési pályákról,a tájhasználati formákról, a térkapcsolatokról, valamint a településszerkezet alaprajzifejlıdésérıl.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
Forrás:
Településföldrajzi Tanulmányok; Évf. 1 Szám 1 (2012); 115-137
Kapcsolat:
Létrehozó:
Copyright (c) 2012 Településföldrajzi Tanulmányok