Exploring the characteristics of student well-being and self-esteem among high school and university students

A tanulói jóllét és az önértékelés jellemzőinek feltárása középiskolások és egyetemisták körében

Nagy, Krisztina

Gál, Zita

Jámbori, Szilvia

Kasik, László

Fejes, József Balázs

Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

2019-06-03

self-esteem

school and student well-being

school environment

school relationship

adolescence

önértékelés

iskolai és tanulói jóllét

iskolai környezet

iskolához való viszony

serdülőkor

The study of subjective well-being and self-esteem of adolescents and young adults is often discussed in psychological and educational research. Self-assessment and self-image are primarily formed in social environment; school environment is an important stage after the family. Student well-being refers to the subjective, emotional and cognitive evaluation of experiences at school, and most often described by the dominance of positive experiences and satisfaction with school performance. The emotional attitude towards school and school life is constantly changing from the beginning of schooling, which also influences the development of social relationships in addition to school performance. The level of self-esteem in adolescence is lower than in childhood, but it is rising again in young adulthood (Hascher, 2004, 2008; Pollard & Lee, 2002; Aszmann, 2003). The research questions of this study refer to the well-being and self-esteem of the 355 students involved. Among the participants of the research, the 9th grade pupils of secondary school (N=167) completed the Hungarian version of the questionnaire on school well-being (Hascher, 2004) and the Rosenberg Self-Esteem Scale (Sallay et al., 2014). For university students (N=188), only the answers to the questions of self-evaluation were analysed. According to the results, the questionnaires were reliable. In the case of self-evaluation, the factor analysis proved the repeatedly verified structure, and in the case of the adapted questionnaire, some factors were renamed due to the reorganization of the questionnaire items. Correlations have confirmed the coexistence of a higher level of self-esteem with positive school well-being.

A serdülőkorú és a fiatal felnőttek pszichés állapotának, szubjektív jóllétének és önértékelésének vizsgálata gyakran megjelenik a pszichológiai és a neveléstudományi kutatásokban, a jelenségek egymásra gyakorolt hatása többszörösen igazolt. Az önértékelés, a kép, amit az egyén önmagával szemben megfogalmaz elsősorban társas környezetben alakul, a család után fontos állomása az iskolai környezet. A tanulói jóllét az iskolában átélt élmények és tapasztalatok szubjektív, érzelmi és kognitív értékelését jelenti, meglétét leggyakrabban a pozitív élmények dominanciájával, az iskolában átélt örömérzettel és az iskolai teljesítménnyel való elégedettséggel írják le. A iskolához és az iskolai élethez való érzelmi viszonyulás a tanulói önértékeléssel együtt az iskolába lépés kezdetétől folyamatosan változik, ami az iskolai teljesítmény mellett a társas kapcsolatok alakulását is befolyásolja. Az önértékelés szintje serdülőkorban alacsonyabb, mint gyermekkorban, azonban a fiatal felnőttkorban ismét emelkedést mutat (Aszmann, 2003; Hascher, 2004, 2008; Pollard & Lee, 2002). Jelen vizsgálat kutatási kérdései kérdőíves adatgyűjtés formájában a vizsgálatba bevont személyek (összesen 355 fő) tanulói jóllétének és önértékelésének jellemzőire vonatkoznak. A kutatás résztvevői közül a középiskolás, 9. osztályos tanulók (N=167) az iskolai jóllétet vizsgáló kérdőív magyar változatát (Wohlbefinden in der Schule, Hascher, 2004), és a Rosenberg Önértékelés Skála (Sallay és mtsai, 2014) kérdőíveket töltötték ki, az egyetemista hallgatók (N=188) esetében csak az önértékelés kérdéseire adott válaszokat elemeztük. Az eredmények szerint a kérdőívek jó megbízhatósággal működtek. A faktoranalízisek az önértékelés esetében a többszörösen igazolt struktúrát igazolták, az adaptált kérdőív esetében a kérdőívtételek átrendeződésének köszönhetően néhány faktor új elnevezést kapott. A korrelációk igazolták az önértékelés magasabb szintjének pozitív iskolai jólléttel való együttjárását.

magyar

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/31874

10.14232/ISKKULT.2019.6.3

Iskolakultúra; Vol 29 No 6 (2019); 3-17

Iskolakultúra; Évf. 29 szám 6 (2019); 3-17

1588-0818

1215-5233

http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/31874/31560