The consequences and opportunities of the digital environment in early childhood

A digitális környezet következményei és lehetőségei kisgyermekkorban

Lénárd, András

Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

2019-05-01

digital environment

early childhood

digital competence

age characteristics

educational science

digitális környezet

korai gyermekkor

digitális kompetencia

életkori jellemzők

neveléstudomány

The development and changes of the digital environment induce radical social processes. (Kapitány Á., Kapitány G. 2013) Digital environment is not the only ground for technological change, but it also affects our ideas about knowledge, knowledge building and its methodology as well. Most sources look at childhood as a global age section, largely based on generational theories (Prensky, 2001, Howe, Strauss, 2001) that are now debatable. However, it is worth examining this section in details, as the digital environmental effects may vary in different stages of development, depending on age characteristics. We cannot ignore these effects in any way, as they affect basic methodological categories and solutions. Mainly due to the proliferation of lay views of the digital environment, there are many misconceptions about the use of early childhood equipment and digital competences. Breaking them down is essential for defining the right directions for development. The study presents some aspects of the age-specific characteristics of childhood, which provide examples of how to take digital environmental impacts into account in education. It is definitely necessary to renew the methodology of early childhood education, in which the changes in the digital environment are not only a condition but primarily an excellent opportunity. The key question of future education is whether it can grab these opportunities or not at such a crucial stage for further development, as childhood.

A digitális környezet kialakulása és változásai mélyreható társadalmi folyamatokat indukálnak (Kapitány és Kapitány, 2013). A digitális környezet nem kizárólag technológiai változások talaja, hanem a tudásról, tudásépítésről, annak módszertanáról vallott eddigi elképzeléseinket is alapjaiban érinti. A gyermekkorra a legtöbb forrás mint globális életkori szakaszra tekint, jórészt a mára már vitatható generációelméletekből (Prensky, 2001; Howe és Strauss, 2000) kiindulva. Érdemes azonban e szakaszt részekre bontva megvizsgálni, ugyanis az életkori sajátosságok függvényében a digitális környezeti hatások eltérően jelentkezhetnek az egyes fejlődési szakaszokban. E hatásokat semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen alapvető módszertani kategóriákat, megoldásokat befolyásolnak. Nagyrészt a digitális környezettel kapcsolatos laikus nézetek térnyerése miatt számos téveszme él a kisgyermekkori eszközhasználattal, digitális kompetenciákkal kapcsolatban. Ezek lebontása a helyes fejlesztési irányok meghatározásához elengedhetetlen. A tanulmány a kisgyermekkorra jellemző életkori sajátosságokból kiindulva mutat be néhány aspektust, mely a digitális környezeti hatások oktatásban történő figyelembe vételére nyújt példákat. Mindenképpen szükséges a kisgyermekkori oktatás módszertanának megújítása, melyben a digitális környezet változásai nemcsak feltételként, hanem elsősorban kiváló lehetőségként jelentkeznek. A jövő oktatásának kulcskérdése, hogy él-e, jól él-e ezekkel a lehetőségekkel egy olyan, a további fejlődés szempontjából döntő jelentőségű szakaszban, mint a kisgyermekkor.

magyar

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/32007

10.14232/ISKKULT.2019.4-5.99

Iskolakultúra; Vol 29 No 4-5 (2019); 99-114

Iskolakultúra; Évf. 29 szám 4-5 (2019); 99-114

1588-0818

1215-5233

http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/32007/31516