Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
![]() |
Egy közép-európai kisállam nyomorúsága, avagy: hogyan lettünk az elsőkből utolsók |
Tartalom: | https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/11805 |
---|---|
Archívum: | Közép-Európai Közlemények |
Gyűjtemény: | Cikkek |
Cím: |
Egy közép-európai kisállam nyomorúsága, avagy: hogyan lettünk az elsőkből utolsók
|
Létrehozó: |
Botos, Katalin
|
Kiadó: |
Közép-Európai Közlemények
Közép-Európai Közlemények
|
Dátum: |
2008-01-01
|
Tartalmi leírás: |
Az Európai Központi Bank 2006-os éves jelentése bemutatja a 21. századba átlépett közép-kelet-európai országok főbb gazdasági mutatóit. Már-már mazochista elszántság kell ahhoz, hogy magyar polgár az adatokat olvassa. A négy visegrádi ország közül, de a balti államokat is megvizsgálva, Magyarországon a legkisebb a gazdasági növekedés (2006-ban 3,9%, míg a többiek 5–12% között szóródik). Ezzel szemben itt a legnagyobb az államháztartás hiánya (2005-ben 7,8 a GDP %-ban mért adat, s a 2006-os konvergenciaprogram szerint ez még nőtt is: 10,1%). Az észtek több mint 2% többletet értek el, s a többiek is csak 2,5–3,4% közötti mínusszal zártak. Jóval kisebbel tehát, mint Magyarország. Mivel a túlköltekezés már jó néhány éve folytatódik, nincs mit csodálkozni azon, hogy az adósságállomány terén is vezetünk. Az EKB adatai szerint a 2006-os (konvergenciaprogram szerinti) adat 67,% volt a GDP-hez képest, szemben az észtek 3,4%-ával vagy a csehek 30,6%-ával. Legközelebb hozzánk a lengyelek vannak, de azok is fényévnyi távolságra: 42% az adósságállományuk a GDP-hez képest. A litvánoké 18,4%, a letteké 12,1%. A szlovákok 33,1%-on állnak. Ha bő fél évtizeddel ezelőtt, 2001–2002-ben vettünk le a polcról egy kelet-európai átalakulásról szóló könyvet, tanulmányt, abban Magyarország az éltanulók között szerepelt. Adósságállományunk ugyan akkor sem volt alacsony, de növekedési mutatóink kedvezőek voltak, s számos tekintetben jobb minősítést kaptunk, mint versenytársaink. Ezek a munkák rámutattak, hogy Magyarország már a rendszerváltás előtt már hozzáfogott bizonyos reformokhoz, s így természetes módon lett a nyugati piaci szereplők első számú partnere, hiszen a többi országban csak sokkal később kezdődtek meg a változások.
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
|
Formátum: |
application/pdf
|
Azonosító: | |
Forrás: |
Közép-Európai Közlemények; Évf. 1 szám 1 (2008); 22-37
Közép-Európai Közlemények; Évf. 1 szám 1 (2008); 22-37
1789-6339
|
Kapcsolat: |