A felsőfokú oktatásban részvevők létszámra ható jogi, makró- és mikroökonómiai folyamatok
A felsőfokú oktatásban részvevők létszámra ható jogi, makró- és mikroökonómiai folyamatok
  • Metaadatok
Tartalom: http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/31796
Archívum: Iskolakultúra
Gyűjtemény: Szemle
Cím:
A felsőfokú oktatásban részvevők létszámra ható jogi, makró- és mikroökonómiai folyamatok
A felsőfokú oktatásban részvevők létszámra ható jogi, makró- és mikroökonómiai folyamatok
Létrehozó:
Varga, László
Kiadó:
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Dátum:
2018-11-01
Tartalmi leírás:
A történelem folyamán az iskola, az iskolázottság mindig is sarkalatos kérdés volt az emberek életében, de igazán az ipari forradalom kiszélesedésével került a fókuszba, amióta a gazdasági fejlődés motorjait a technikai vívmányok képezik. A második világháborút követően nagyon sok elmélet született azzal kapcsolatban, hogy az oktatás felszámolja-e vagy újratermeli a társadalmi különbségeket. Az oktatás mindenhatósága mellett érvelők előszeretettel hivatkoztak az 1966-os Colemann-jelentésre, majd később az ázsiai kistigrisek világgazdasági eredményei mögött meghúzódó iskolarendszerekre. A kételkedők – élükön Bourdieu, aki vizsgálatokkal támasztotta alá elméletét – szerint az iskolák, főként a felsőfokú képzés, a társadalmi mobilitás csatornáját képezik ugyan, de az iskolák differenciáltsága révén az elit mindig is meg fogja tartani legfelsőbb helyzetét.
A történelem folyamán az iskola, az iskolázottság mindig is sarkalatos kérdés volt az emberek életében, de igazán az ipari forradalom kiszélesedésével került a fókuszba, amióta a gazdasági fejlődés motorjait a technikai vívmányok képezik. A második világháborút követően nagyon sok elmélet született azzal kapcsolatban, hogy az oktatás felszámolja-e vagy újratermeli a társadalmi különbségeket. Az oktatás mindenhatósága mellett érvelők előszeretettel hivatkoztak az 1966-os Colemann-jelentésre, majd később az ázsiai kistigrisek világgazdasági eredményei mögött meghúzódó iskolarendszerekre. A kételkedők – élükön Bourdieu, aki vizsgálatokkal támasztotta alá elméletét – szerint az iskolák, főként a felsőfokú képzés, a társadalmi mobilitás csatornáját képezik ugyan, de az iskolák differenciáltsága révén az elit mindig is meg fogja tartani legfelsőbb helyzetét.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
Forrás:
Iskolakultúra; Vol 28 No 10-11 (2018); 90-102
Iskolakultúra; Évf. 28 szám 10-11 (2018); 90-102
1588-0818
1215-5233
Kapcsolat: