Pliocén–kora-pleisztocén környezeti és klíma rekonstrukciónagyemlős fogak stabilizotóp mérései alapján (Közép- és Dél-Európában)

Pliocene-Early Pleistocene climate reconstruction based on stable isotope compositions of large mammal tooth enamel (in Central and South Europe)

Szabó Péter

TTK Kémia Doktori Iskola

Dr. Kovács János

Pécsi Tudományegyetem

2019-02-18T12:07:55Z

2019-02-18T12:07:55Z

2019

Pliocén–kora-pleisztocén

környezeti és klíma rekonstrukció

nagyemlős fogak

stabilizotóp mérések

Közép- és Dél-Európa

Pliocene-Early Pleistocene

climate reconstruction

stable isotope

large mammal tooth

Central and South Europe

A paleoklímára vonatkozó információk napjainkban a klímamodellek fejlesztéséhez, pontosságának javításához elengedhetetlen jelentőségűek, a múltbeli klíma-, környezeti és ökológiai változások nyomon követése ezért is fontos feladat. A pliocén és kora-pleisztocén időszakokban fontos klímaváltozások történtek, a pliocén egyes szakaszainak klímája analógiaként szolgálhat a következő évtizedek klímaváltozásához is, ezért ezen időszakok kutatására kiemelkedő figyelem irányult az utóbbi években, évtizedekben. A múltbeli klíma rekonstruálása úgynevezett proxy adatokon alapul. Ezek olyan adatok, melyek közvetett klimatikus információkat hordoznak, az ezek alapján számolt klimatikus paraméterek építhetőek be a klímamodellekbe (Báldi, 2006). A számos proxy adat közül a geokémiai proxy-k leggyakrabban tengeri üledékekből, növényi és állati maradványokból, cseppkövekből, travertinókból, tufákból, biogén karbonátokból és foszfátokból származnak. (többek között Urey 1947, Wickman, 1952; Epstein, 1953; O’Neil, 1969; Wilson és Grinsted, 1977; Luz és Kolodny, 1985; Luz et al., 1990; Demény, 2003; 2004; Lécuyer, 2004). Míg a tengeri üledékek vizsgálata általában folyamatos idősorokat eredményez, a szárazföldi klíma rekonstruálásához gyakran nehezebb térben és időben megfelelő eloszlású adatokat találni. Az állati csontok és fogak geokémiai és izotóp-geokémiai vizsgálata ezért különösen értékes információkat nyújthat a szárazföldi paleoklímáról, a témakörrel foglalkozó kutatások száma az utóbbi évtizedekben gyors ütemben nő (többek között Sullivan és Krueger, 1981; Luz et al., 1984; 1990; Luz és Kolodny, 1985; Lee-Thorp és van der Merwe, 1987; Lee-Thorp et al., 1989; Ayliffe et al., 1992; 1994; Bryant és Froelich, 1995; Bocherens et al., 1996; Fricke et al., 1998; Cerling és Harris, 1999; Kohn et al., 1999; Kohn és Cerling, 2002; Arppe és Karhu, 2006; Levin et al., 2006; Tütken et al., 2006; Martin et al., 2008; Kohn, 2010; Pellegrini et al., 2011; Kocsis et al., 2014; Pushkina et al., 2014; García-Alix, 2015; Kovács et al., 2015; Hartman et al., 2016; Metcalfe et al., 2016). Jelen munkában célul tűztem ki nagyemlős fogzománc minták szén- és oxigénizotóp-összetételének vizsgálatát, ezzel információkat gyűjtve a pliocén és pleisztocén paleoklíma és környezet tér és időbeli változásairól Európában.

magyar

application/pdf

application/pdf

application/pdf

https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/18238