„Csak valamennyire, de egészen lopásnak sehogy sem ösmerhetem.”
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/38371
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: ELTE Folyóiratok, kiadványok
ELTE Folyóiratok, kiadványok (BTK)
A normán innen és túl
Cím:
„Csak valamennyire, de egészen lopásnak sehogy sem ösmerhetem.”
Létrehozó:
Bálint, Petra
Közreműködő:
ELTE BTK PHD/Irodalomtudományi D. I.
ELTE BTK Történeti Kollégium
Kiadó:
Budapest
ELTE BTK Történeti Kollégium
Dátum:
2017
Tartalmi leírás:
A tanulmány során Heves és Külső-Szolnok vármegyében 1770 és 1850 között lezajlott büntetőpereken keresztül ismerhetjük meg a korban megjelenő bűnfogalmakat és a bűnhöz való hozzáállást, példákat hozva mind a népi, mind pedig a hivatalos jogi, bírósági gyakorlatra. A cél az átlagemberek felőli közelítés, a hivatalos jogi gyakorlat hétköznapokban való megélése. A levéltári kutatás során a következő kérdések merültek fel: a vizsgálat alá vett korszak mindennapi életében milyen helyet foglalt el a bűn, a bűnözés, hogyan gondolkodtak róla, és hogyan kezelték azt? Milyen viszonyban állt a lokális jogszokás, erkölcsi rendszer a hivatalos eljárásmóddal? A nép mindig is bizalmatlan volt a tételes joggal szemben, nem ismerte azt, s mivel sokáig hiányzott a felülről ható jogi szabályozás, a faluközösségek megalkották saját szabályrendszereiket. A három kiemelt bűntípuson keresztül – 12 eset részletes elemzésével – mind a bíróságok helyi működése, mind a nép jogismerete megjelenik. A tulajdon ellen elkövetett bűntetteket ismertetve többféle lopásfogalommal találkozhatunk, ahol például a gyűjtögetés, a találás, és a jogos elvétel tényezői keverednek egymással, s okoznak problémát az elkövetők számára, akik tettüket sokszor természetesnek véve kerültek összetűzésbe a hatóságokkal. A gyilkosságokon keresztül leginkább a közösségi erkölcs és az elvárt magatartásformák jelennek meg előttünk, mint például a jó feleség képe. A hivatalos joggal együtt általánosságban a közösség is elítélte a gyilkosság tényét, de egyes esetekben a tettes bűnösségét mégsem érezték teljesen jogosnak. A nemi erőszakkal foglalkozó fejezet a bírósági hozzáállás visszásságát kívánja érzékeltetni, amely esetben zavaros eljárás és kérdéses ítélethozatal rajzolódik ki számunkra. A gyerekekkel és nőkkel szembeni erőszakot alapvetően elítélték, ez utóbbit azonban a bántalmazott nők nem minden esetben tudták bizonyítani, igazukat nehezen tudták érvényesíteni. A kutatás alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nép számára a bűn megítélése relatív volt, de keretet adott hozzá a jelenlévő erkölcsi elvárás és a hagyományos gondolkodásmód követése, melyek segítségével megőrizhették a közösség működőképességét. A hivatalos jogalkotással szemben állva sokszor sajátos elképzelésekkel álltak a mindennapokban előforduló bűntettekhez, így a hivatalos joggal való kapcsolatuk ingadozó volt, ám nem minden esetben ellentétes.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/bookPart
Azonosító:
elte:Kovács Janka (ed.) ; Kökényessy Zsófia (ed.) ; Lászlófi Viola (ed.)
A normán innen és túl : Tanulmányok a Történeti Kollégium konferenciájának előadásaiból
elte:3241573
elte:45
elte:29
Kapcsolat:
info:eu-repo/grantAgreement/EC/FP7/227878
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess