Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben |
Tartalom: | http://hdl.handle.net/10831/37430 |
---|---|
Archívum: | EDIT |
Gyűjtemény: |
ELTE Folyóiratok, kiadványok
ELTE Folyóiratok, kiadványok (ÁJK) Politikatudományi Tanulmányok |
Cím: |
A menekültek mint politikai ellenség Orbán Viktor beszédeiben
|
Létrehozó: |
Vékony, Dorottya
|
Közreműködő: |
ELTE ÁJK PHD/Politikatudományi D. I.
|
Dátum: |
2016
|
Téma: |
politikatudomány
migráció
retorika
kommunikáció
Politikatudományi Tanulmányok
|
Tartalmi leírás: |
Az elmúlt hónapokban a magyar és az európai unió országainak diskurzusát a migrációs
kérdés tematizálta. A magyar politikát átjárták a politikai menekült, migráns, bevándorló,
gazdasági bevándorló, illegális bevándorló, terrorista kifejezések. Kezdetben még csak
nagyszámú bevándorlóról, majd migrációs válságról, később pedig már újkori
népvándorlásról hallhatunk.
A migráció kérdése megosztja nemcsak a magyar, hanem az európai unió vezetőit és
a közéletet is. A politika szemantikai terében az egyes csoportok eltérően értelmezik a
menekülteket és ennek megfelelően a menekült helyzetre adott vagy adni kívánt
megoldások is eltérőképpen fogalmazódnak meg. Dolgozatomban azt kívánom
bemutatni, hogy Orbán Viktor beszédeiben az ellenségképző retorika 2015
szeptemberétől novemberéig hogyan jelenik meg a menekültkérdés kapcsán.
Meglátásom szerint az orbáni migrációs retorikának két dimenziója van, az egyik a
menekültekkel szemben megjelenő, a másik az Európai Unió baloldali liberális
szegmensével szembeni ellenségkonstruáló diskurzus. Dolgozatomban ugyanakkor,
annak terjedelmi okainál fogva jelenleg csak a migrációs, mint ellenségképző konstrukció
szerepével foglalkozom és a menekültekkel kapcsolatos retorika Európai Unióval
szemben megfogalmazott ellenségképét külön munkában tárgyalom. Írásomban továbbá
nem kívánom a meghatározott négy hónap minden orbáni megnyilatkozását vizsgálni,
csupán bizonyos, a téma szempontjából meghatározó interjút és felszólalást elemzek, így
a péntek reggeli Kossuth Rádió 180 percében adott interjúkat, a szeptember 21-i és
november 16-i parlamenti felszólalásokat és az október 22-én az Európai Néppárt
Kongresszusán tartott beszédeit veszem górcső alá.
Dolgozatomban elsőként röviden bemutatom az ellenségképzés elméleti hátterét, majd
vázolom, hogy az elméletben megfogalmazott ellenségkonstruálás a gyakorlatban hogyan
jelenik meg az orbáni retorikában. Írásom ezen fejezeteiben elsőként megpróbálom
beazonosítani a menekültekkel, mint ellenségekkel szembeni aszimmetrikus
ellentétpárokat, majd ezt követően a megkülönböztetést a káosz és a kozmosz bipoláris
világrend síkján elemzem. Mivel a politika szereplői általában olyan módon csinálnak
riválisukból ellenséget, hogy nem a másik politikai programjáról és stratégiájáról
beszélnek, hanem az illető személyéről, ezt követően bemutatom, Orbán Viktor
beszédeiben az ellenségnek milyen tulajdonságai és milyen magatartásai jelennek meg.
„Az ellenségkonstruálás második nagy területe a tettek világa, ahol is azon állítás körül
forog a szó, hogy a politikai ellenfél tudatos károkozója a közösségnek.” Dolgozatomban
mindezek alapján következő lépésként megvizsgálom a migránsok milyen olyan tetteket
hajtottak végre, amelyeknek következményeként, a politika világában, mint legitim
szereplőknek, a továbbiakban nincs helyük. „Az ellenségcsináló beszéd adekvát
beszédmódja a demagógia, amelynek képviselője, pszichológiai szempontból nézve,
hazug ígéretekkel, érzelmek szításával és ellenőrizetlen előítéletek felhasználásával tesz
szert népszerűségre és hatalomra.” A demagóg beszédmódra jellemző, hogy az
ellenségnek tételez egy rejtőzködő vonást, az ellenséget egyfajta láthatatlan ellenségként
ábrázolja, amely nehezen felismerhető, leleplezendő ellenség. A másik fontos vonása a
demagóg beszédmódnak a mozgósítás, az, hogy a demagóg mindent megtesz annak
érdekében, hogy a rend világát megvédje a káosztól. Az ellenségkonstruálás ezen
dimenziójában így arra keresem a választ, hogy az orbáni retorikában a demagóg
beszédmódra jellemző két tényező megjelenik - e és ha igen, akkor hogyan értelmezhetjük
a migránskérdés kontextusában. Végül pedig kitérek Magyarországra, a kozmosz
világára, ahol a szabályok és a parancsoló kötelességek érvényesülnek, amelynek feladata
Magyarország és egész Európa ezeréves határainak megvédése.
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
info:eu-repo/semantics/article
|
Azonosító: |
elte:Politikatudományi Tanulmányok
elte:29
elte:21
|
Kapcsolat: |
info:eu-repo/grantAgreement/EC/FP7/227878
|
Létrehozó: |
info:eu-repo/semantics/openAccess
|