A terrorizmus médiainterpretációja és a terrorista szervezetek médiahasználatának változása a digitális korban
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/37422
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: ELTE Folyóiratok, kiadványok
ELTE Folyóiratok, kiadványok (ÁJK)
Politikatudományi Tanulmányok
Cím:
A terrorizmus médiainterpretációja és a terrorista szervezetek médiahasználatának változása a digitális korban
Létrehozó:
Király, Zoé Adrienn
Közreműködő:
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet
Dátum:
2016
Téma:
politikatudomány
terrorizmus
mlédia
Politikatudományi Tanulmányok
Tartalmi leírás:
A XXI. század elejének egyik legnagyobb biztonságpolitikai kihívását az Egyesült Államok és az Európai Unió szempontjából a radikális iszlám terrorizmus térhódítása jelenti. Jelen tanulmány kiindulópontja, hogy a globalizált és interdependensé váló mediatizált külpolitikai közegben a terrorista akciók szimbolikus értékű agresszióként aposztrofálhatók, a támadások egész társadalmak, kultúrák és politikai berendezkedések számára hordoznak üzenetet, az erőszakos cselekmények félelemkeltésre irányuló hatásfoka a korábbi trendekhez képest sokszorosára nőtt. A terrorizmus jelenségének vizsgálatához szükséges feltérképezni a nyugati országok médiaipar által teremtett kommunikációs közegét, melynek alapmintáit és mechanizmusait - lokális eltérésekkel - sikerrel alkalmazzák az iszlamizációs trendek által meghatározott - közel-keleti bázisú - terrorizmus meghatározó szereplői. Jelenleg a negyedik generációs vagy más néven aszimmetrikus hadviselés korát éljük, az állami szereplők által dominált klasszikus háborúk – melyeket hagyományos fegyvernemekkel vívnak meg azonosítható kombattánsok részvételével – háttérbe szorulnak. Minden háború végső soron az értékválasztások egymásnak feszülő, diplomáciai eszközökkel fel nem oldható ellentétből fakad. A harc a szimbolikus erőterekben legalább olyan jelentőségű a terrorizmus elleni háborúban a helyes taktika megválasztása, a célpontok lokalizálása és az ellenséges elemek likvidálása. A nyugati országok szempontjából a küzdelem pozitív kimeneteléhez alapvető szükségszerűség az ellenfél által használt szimbólumok feltérképezése és a véleményformálók befolyásának minimálissá redukálása. Mindezen lépéseket mindazonáltal olyan keretrendszerben szükséges megtennie a demokratikus döntéshozóknak, hogy a döntések ne legyenek alkalmasak az iszlám világ nem fundamentalista elemei elleni erőszakhullám kiváltására. A mozgástér jelenleg is nagyon szűk, a megfelelő kommunikációs stratégiának illeszkednie kell diverz világunk igényeihez és emellett alkalmasnak kell lennie a radikális iszlám propagandaterjesztésének visszaszorítására. A média ereje a közösségi tudatformáláson alapul és ez az erő táplálja a kulturális törésvonalak mentén évezredek óta fennálló ellentéteteket. A biztonságpolitika leghangsúlyosabb kérdésévé pedig az válik, hogy vajon milyen eszközökkel lehetséges az erőszakot alkalmazó radikális iszlám terrorizmust visszaszorítani és továbbterjedését megakadályozni.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
Azonosító:
elte:Politikatudományi Tanulmányok
elte:20
elte:12
Kapcsolat:
info:eu-repo/grantAgreement/EC/FP7/227878
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess