| Tartalmi leírás: |
Tanulmányom azzal a lehetőséggel foglalkozik, mely szerint az ókori retorikaelmélet
segítséget nyújthat a modern demokrácia összetettségének teoretizálásában.
Ez az összetettség olyan eltörölhetetlen sokféleség, amely nem politikai közösségek
közti, hanem politikai közösségen belüli állapot. Az integráció fogalma alatt e
közösség fennmaradása, folyamatos létezése értendő, azaz nem olyan egység,
amely a sokféleség eltörlése árán tartja fenn önmagát. Ehhez nyújthat segítséget a
klasszikus retorika és a szofista politikai gondolkodás, azaz egy olyan hagyomány,
amely maga is hasonló körülmények között létezett. Mindenekelőtt arra kívánok
rámutatni, hogy a retorika olyan politikaelmélet, amelyben a kijelentések abból a
mondatból keletkeznek s abból kiindulva válnak értelmessé, hogy: „amennyiben a
létező sok(féle).”
|
