A bizonyítás törvényessége – a relatív eljárási szabálysértések következményei
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/35768
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: ELTE Folyóiratok, kiadványok
ELTE Folyóiratok, kiadványok (ÁJK)
Jogi Tanulmányok
Cím:
A bizonyítás törvényessége – a relatív eljárási szabálysértések következményei
Létrehozó:
Horváth, Georgina
Közreműködő:
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Dátum:
2016
Téma:
jogtudomány
büntető eljárásjog
büntetés-végrehajtási jog
Jogi Tanulmányok
Tartalmi leírás:
A büntetőeljárásban a törvény szabályainak megfelelő bizonyítási eljárás alapvető követelmény mind az eljárásban részt vevő hatóságok (nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság), mind az eljárásban részt vevő személyek szempontjából. Egyfelől ez azt jelenti, hogy a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során a törvény rendelkezései szerint kell eljárni, másfelől a törvény konkrétan meg is határozhatja egyes bizonyítási cselekmények lefolytatásának módját. Harmadrészt a bizonyítás során az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra. Garanciális jelentősége (lenne) ennek a szabálynak, hogy amennyiben a hatóságok a törvényességre vonatkozó előírásokat megszegik, annak eljárási következményei lesznek. Ugyanis már a nyomozási – majd a bírósági – szakasz során is találkozunk olyan eljárási szabályszegésekkel, melyek tisztességes eljárásban nem megengedhetőek. Példának okáért a nyomozási szakaszban gyakran először tanúként hallgatják ki azt a személyt, akivel a tények alapján már a gyanút kellene közölni, s gyanúsítottként kihallgatni. Ennek az az oka, hogy tanúként köteles vallomást tenni, és köteles igazat mondani a kihallgatás alá vont személy. Ez jellemző és bevett fogás, amire egyébként Király Tibor válasza egyértelmű, konkrét és helyeslendő: a vázolt esetben a bizonyítás törvényességének megsértését látjuk: a vallomást a személy eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerezték be. A tanulmányban az eddigi kutatások alapján azt kívánom bemutatni, hogy nem egységes a joggyakorlat abban a tekintetben, hogy egyáltalán mit tekinthetünk relatív eljárási szabálysértésnek, az egyes jogalkalmazó bíróságok másként reagálnak a szabálysértésekre, továbbá nem tudjuk, hogy a bizonyítási szabályok megtartását kik és hogyan ellenőrzik. Ezáltal tisztességes eljárásról6 mindaddig nem beszélhetünk, amíg következmények nélkül maradnak a törvénytelen bizonyítási cselekmények, és amíg a hatóság maga követ el törvénysértést akkor, amikor éppen ő az, aki a törvénysértőket hivatott felelősségre vonni.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
Azonosító:
elte:3104338
elte:Jogi Tanulmányok
elte:138
elte:127
Kapcsolat:
info:eu-repo/grantAgreement/EC/FP7/227878
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess