The relation of subject and memory in Bergson’s philosophy
A szubjektum és az emlékezet viszonya a bergsoni filozófia tükrében
  • Metaadatok
Tartalom: http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/157
Archívum: Különbség
Gyűjtemény: Személyiség, szubjektivitás, interszubjektivitás
Cím:
The relation of subject and memory in Bergson’s philosophy
A szubjektum és az emlékezet viszonya a bergsoni filozófia tükrében
Létrehozó:
Radi, Ingrid
Kiadó:
Doctoral School of Philosophy, University of Szeged (Hungary) and Fondation Pro Philosophia Szegediensi
Dátum:
2013-11-04
Tartalmi leírás:
The paper investigates the concepts ’subject’ and ’memory’ and their relation in Bergson’s philosophy. The main issue is whether memories constitute the subject or it is the subject that re-collects its memories, thereby reconstituting itself continually. The paper starts out from Bergson’s Matter and Memory (1896), in which Bergson aimed at escaping the boundaries of dualism. He was looking for a third method in order to unify the opposition of the previous two by relying on the method of direct experience and the logic of common sense, not on analytical-synthetizing reason. He studied the connection and interaction of mind and matter to reveal the mysterious workings of memory. He insists on one principle, that “the whole is more than the sum of its parts.”
A tanulmány középpontjában a szubjektum és az emlékezet fogalmainak, valamint azok viszonyának vizsgálata áll a bergsoni filozófia kontextusában. Többek között arra keresem a választ, hogy vajon az emlékek konstituálják-e a szubjektumot vagy a szubjektum mindig újraalkotja (re-collection) emlékeit, s ezáltal lehetősége nyílik önmagát is folyamatos önkonstitúciónak alávetni? Vajon az emlékek meghatározzák-e a szubjektum identitását, vagy az független módon konstituálódik? Válhatok-e másvalakivé emlékeim „birtokában”, vagy csak azok teljes megsemmisülésével (amennyiben ez lehetséges) alkothatok új képet magamról önmagam és mások számára? A tanulmányban Bergson az Anyag és emlékezet (1896) című művére alapozom feltevéseimet. Bergson gondolatisága a dualisztikus látásmód korlátoltságából vágyott kitörni. Egy olyan harmadik utat keres, amely az egymásnak ellentmondó nézőpontokat kívánta egyesíteni a közvetlen tapasztalat módszerét és a józan ész (nem az analizáló-szintetizáló értelem!) logikáját követve. A szellem és az anyag kapcsolatát és együtthatását vizsgálja, így próbálván feltárni az emlékezet mindmáig rejtélyes működését. Végső soron egy princípiumhoz szigorúan ragaszkodik: „az egész több mint a részek összege.”
Nyelv:
angol
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.14232/kulonbseg.2014.14.1.157
Forrás:
Különbség; Évf. 14 szám 1 (2014): Személyiség, szubjektivitás, interszubjektivitás
KÜLÖNBSÉG; Évf. 14 szám 1 (2014): Személyiség, szubjektivitás, interszubjektivitás
2560-158X
1785-7821
Kapcsolat: