Ugrás a tartalomhoz

Leibniz’s notion of the infinite and the problem of fictionality
A leibnizi végtelen és a fikcionalizmus problémája

  • Metaadatok
Tartalom: http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/146
Archívum: Különbség
Gyűjtemény: A végtelen értelmezései a kora újkorban
Cím:
Leibniz’s notion of the infinite and the problem of fictionality
A leibnizi végtelen és a fikcionalizmus problémája
Létrehozó:
Schmal, Dániel
Kiadó:
Doctoral School of Philosophy, University of Szeged (Hungary) and Fondation Pro Philosophia Szegediensi
Dátum:
2013-06-27
Tartalmi leírás:
Dániel Schmal’s paper poses the question of why Leibniz assigned no reality to the infinitely small numbers used in the infinitesimal calculus. He argues that Leibniz’s position can be understood not so much from his mathematics but rather from his metaphysics and epistemology. Seen from this perspective, it is a common feature of the phenomena of everyday life and infinitely small numbers that they lack unity, therefore they are both categorized as well supported fictions without reality in Leibniz’s philosophy.
Leibniz az általa kidolgozott infinitezimális kalkulus természetével kapcsolatban meglehetősen óvatos nézeteket fogalmazott meg az 1700-as évek elején kialakult elméleti viták során. A kalkulus első népszerűsítőinek legnagyobb meglepetésére a végtelenül kicsi mennyiséget nem tekintette valóban végtelennek a szó abszolút értelmében. Újra és újra felmerül a kérdés, hogy vajon Leibniz, aki gondolkodása szinte valamennyi területén kitüntetett helyet biztosított az aktuális végtelen gondolatának, miért tiltakozott a végtelenül kicsiny mennyiségek realista értelmezése ellen, és miért kezelte fiktív mennyiségként az infinitezimálist. Tanulmányomban a törekvés (conatus) leibnizi fogalmának ismeretelméleti és metafizikai szerepét elmezve arra a következtetésre jutok, hogy a leibnizi válasz teljes összhangban áll metafizikai elgondolásainak – mindenek előtt az egyes létszintek horizontális és vertikális elrendezésének – követelményeivel. Horizontálisan az Istentől függő egyes létszintek nagy fokú autonómiát mutatnak, míg vertikális értelemben az anyag olyan jól megalapozott jelenség csupán, amelynek területén a végtelenül kicsiny mennyiségek realista értelmezése elgondolhatatlan.
Nyelv:
angol
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.14232/kulonbseg.2013.13.1.146
Forrás:
Különbség; Évf. 13 szám 1 (2013): A végtelen értelmezései a kora újkorban
KÜLÖNBSÉG; Évf. 13 szám 1 (2013): A végtelen értelmezései a kora újkorban
2560-158X
1785-7821
Kapcsolat: