Analytic rainbow philosophy and Newton’s infinitely simple theory of colours
Analitikus szivárványfilozófia és Newton végtelenül egyszerű színelmélete
  • Metaadatok
Tartalom: http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/110
Archívum: Különbség
Gyűjtemény: A végtelen értelmezései a kora újkorban
Cím:
Analytic rainbow philosophy and Newton’s infinitely simple theory of colours
Analitikus szivárványfilozófia és Newton végtelenül egyszerű színelmélete
Létrehozó:
Zemplén, Gábor Áron
Kiadó:
Doctoral School of Philosophy, University of Szeged (Hungary) and Fondation Pro Philosophia Szegediensi
Dátum:
2013-06-27
Tartalmi leírás:
Gábor Áron Zemplén introduces Newton’s theory of colours, focusing primarily on the images Newton used to illustrate his essays. The paper analyses the first, 1672, version of Newton’s theory of colours, and highlights the fifth thesis about the number of simple colours in the rainbow. Although Newton thinks the rainbow can be divided into an infinite number of colours, his answer remains polysemic. Zemplén argues that the polysemy is intentional: the father of modern physics wanted to evade open confrontation with disciples of traditional models of physics and optics.
Newton színelméletének első publikált változata, az 1672-ben az angol Királyi Társaságnak küldött levél, ötödik tételében így fogalmaz: „[…] tehát kétféle szín létezik: Az egyik eredeti és egyszerű, a másik viszont összetett. Az eredeti, vagyis elsődleges színek: a vörös, a sárga, a zöld, a kék, és a bíborlila, valamint a narancssárga és az indigókék és a közbülső színek végtelen sorozata." (Newton 1977, 21) Ahhoz, hogy ezt a szokatlan megfogalmazást racionális stratégiának tekinthessük, felvázolom azokat a feszültségeket az optika formálódó nyelvében, amelyek elemzésével bemutatható a matematizáló hagyomány, a késői skolasztika és a formálódó korpuszkuláris filozófiák fogalmi rendszereinek mély konfliktusa, és ezen keresztül új szempontból értékelhető Newton stratégiai manőverezése az optikai elmélet színdefiníciójában. Egyfelől amellett érvelek, hogy a három válaszlehetőség közül a végtelen számú egyszerű szín nem volt problémamentesen illeszthető sem az arisztoteliánus színelméletekkel, sem a geometriai optikával, és Newton tételeinek kifejtésekor a megfogalmazások ezeket a konfliktusokat rejtik el. A stratégiai manőverezés a kor formálódó tudósközössége számára nem tette nyilvánvalóvá az elmélet teljes mélységét. Ut pictura poesis; az ábrázolási konvenció radikális átalakításában érdekelt Newton az öt és a hét szín lehetőségét vizsgálva az ábrákon keresztül is manőverez, hiszen színelmélete a kor több konvenciójával is ütközik. Az értékelés lehetőséget ad arra, hogy a Newton-recepció több, jól ismert Newton félre-értelmezését legitim és a kor fogalmi hálójába jól illeszkedő interpretációnak tekintsük.
Nyelv:
angol
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.14232/kulonbseg.2013.13.1.110
Forrás:
Különbség; Évf. 13 szám 1 (2013): A végtelen értelmezései a kora újkorban
KÜLÖNBSÉG; Évf. 13 szám 1 (2013): A végtelen értelmezései a kora újkorban
2560-158X
1785-7821
Kapcsolat: