The mystique of the self in German preromanticism
Az Én „misztikája” a német koraromantikában
  • Metaadatok
Tartalom: http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/152
Archívum: Különbség
Gyűjtemény: Varia
Cím:
The mystique of the self in German preromanticism
Az Én „misztikája” a német koraromantikában
Létrehozó:
Péter, Tánczos
Kiadó:
Doctoral School of Philosophy, University of Szeged (Hungary) and Fondation Pro Philosophia Szegediensi
Dátum:
2013-11-04
Tartalmi leírás:
The paper surveys the extent of the connection between German idealism and Preromanticism on the one hand, and Medieval mysticism on the other.  For the Romantic model of identity and subjectivity in Novalis and Schlegel, Fichte’s idealist position remains a starting point, as changes of terminology and approach have changed the way the Self was articulated very considerably. This shift in meaning is the beginning of Romanticism, but despite its significance, the change has its precursors. The desire towards the absolute, the shifting value of religious experience, positing identity without objectification are all positions that can already be found in Medieval thinkers like Eckhardt and Böhme. In some cases, one can even locate a direct connection. The paper focuses on how the connection between Medieval philosophers’ paradox ideas on non-being and emptiness relate to theories of the self in preromantic authors.
Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a német idealizmus és koraromantika egyes gondolkodóinak Én-koncepciójában milyen mértékben és formában köszön vissza a középkori misztika hatása. Novalis és Friedrich Schlegel identitás- és szubjektum-felfogásában a fichtei alapvetés inkább csak kiindulási pontként jelenik meg: a fogalomhasználat és a gondolkodói törekvések változása lényegesen átszabta az Én artikulálhatóságának kontúrjait. Ez az elmozdulás szüli voltaképpen a romantika paradigmáját, de az irányváltás minden eredetisége ellenére sem előzmény nélküli. Az abszolút és feltétlen utáni vágy, a vallásos tapasztalat átértékelése, a tárgyiasíthatatlan önazonos pont feltételezése és további más intellektuális pozíciók párhuzamba állíthatóak az olyan szerzők releváns gondolataival, mint Eckhart vagy Böhme; helyenként a német misztika explicit hatása is regisztrálható a kor szerzőinél. Elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogy a középkori gondolkodók nem-létre és ürességre vonatkozó paradoxnak ható megállapításai milyen hasonlóságokat és különbségeket mutatnak a koraromantika Én-koncepciójának keretrendszerével.
Nyelv:
angol
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
application/msword
Azonosító:
Forrás:
Különbség; Évf. 14 szám 1 (2014): Személyiség, szubjektivitás, interszubjektivitás
2560-158X
1785-7821
Kapcsolat: