Pszichopatology or state of the world: A model of identity in Mihály Babits’s The Nightmare (1918)

Pszichopatológia vagy világállapot? A gólyakalifa személyiségképe

Tamás, Csönge

Doctoral School of Philosophy, University of Szeged (Hungary) and Fondation Pro Philosophia Szegediensi

2013-10-15

Is Babits’s novel The Nightmare an allegory of human identity? What philosophical (Freud) and psychological (Bergson) influences helped him create his protagonist? The paper sets out to investigate the representation of the protagonist who dreams his life and lives his dreams. The paper surveys the stylistic means, rhetorical tropes and features of prose poetics used in the representation of the double life of the protagonist. Also, the paper surveys the diverse terms available to convey the emergence of divided self in the text. Moreover, the analysis of narratorial positions in the text reveal possible interpretations that emerge from the polyphony of the narratorial and authorial voices: the ethical positions generated by these, and also how the readers’ responses are influenced by these ethical positions. Finally, close readings of textual representations of double identity are contrasted to Freudian and Bergsonian models of identity.

A személyiség-allegória-e Babits Mihálynak A gólyakalifa című regénye? Milyen filozófiai és pszichológiai irányzatok hatottak a szerzőre főhőse, a kettős életet élő Tábory Elemér alakjának megalkotásakor? Okfejtésemben arra keresem a választ, hogy milyen prózapoétikai, stilisztikai eszközök és retorikai alakzatok segítségével jelenik meg az életét álmodó, álmait élő én témája az idén száz éves regény történetében; milyen fogalmakkal ragadható meg hatásosan a kettős élet alapgondolatának a szövegben ábrázolt kibomlása, s hogyan írható le a személyiségnek ez a "megosztottsága" a történet alakulásának a tükrében. Ehhez kapcsolódva feltérképezem, hogy az (ön)elbeszélés aktusa és a narrátori hang összetettsége miként árnyalja, befolyásolja és módosítja a történet eseményeinek értelmezését, milyen etikai pozíciókat teremt a narrátori illetve a szerzői szólam, meghatározva ezzel az olvasó viszonyulását az ábrázolt karakterekhez és környezetükhöz.  Szoros olvasással próbálom megragadni a szövegnek azt a mozgását, mely az önéletíró személyes tapasztalatainak és a megosztott főhős helyzetének adekvát leírása lehet. Hogy minél pontosabb képet kapjak a jelenségről, belátásaimat újra összevetem a szakirodalomban felmerült különféle pszichológiai és filozófiai (freudi, bergsoni) gondolatrendszerekkel és így vonom le következtetéseimet azoknak relevanciájára vonatkozóan.

angol

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/149

Különbség; Évf. 14 szám 1 (2014): Személyiség, szubjektivitás, interszubjektivitás

2560-158X

1785-7821

http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/149/138