A kistérség helye a magyar közigazgatás rendszerében
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/34770
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: TDK/OTDK dolgozatok
TDK/OTDK dolgozatok (ÁJK)
Cím:
A kistérség helye a magyar közigazgatás rendszerében
Létrehozó:
Hoffman, István
Közreműködő:
Farkas, Marianna
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék
Dátum:
2002
Téma:
közigazgatási jog
jogtudomány
Tartalmi leírás:
Az emberi társadalmak irányításának, szervezésének leghatékonyabb eszköze a több mint ötezer éves állam. Az állam szerepe, feladata folyamatosan változott a történelem folyamán.1 Az állam funkciója, jelentősen átalakult a XVIII-XIX. században, amikor megszületett a modern állam.2 A modern állam önmagáról alkotott képe, szerepe is jelentős változásokon ment át, különösen az elmúlt század folyamán. A XX. század államának középpontjába a közszolgáltatások nyújtása került. Mind a szolgáltató, mind a szabályozó állam modellje arra kereste a választ, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban megszervezni a társadalom közszolgáltatásokkal való ellátását. A hatósági igazgatás differentia specificája a közhatalom közigazgatás – azaz a végrehajtó hatalom – általi gyakorlása. A fenti ismérvek alapján tudjuk elhatárolni a hatósági feladatok ellátását az állami közhatalom más megnyilvánulásaitól, így az igazságszolgáltatástól és a törvényalkotástól. Mivel a hatósági feladatok is közösségi szükségleteket elégítenek ki, s a közösség is szervezi ellátásukat, ezért a hatósági igazgatás is a tágan értelmezett közszolgáltatások közé tartozik.3 A szűkebb értelemben vett közszolgáltatásoktól szintén a közhatalom gyakorlása választja el a hatósági igazgatást. Vizsgálataim középpontjában a kistérségi közigazgatás áll. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996: XXI. tv. meghatározza mind a kistérség, mind a városkörnyék fogalmát.4 Kistérség alatt olyan városkörnyéket értek, amelynek központja városi funkciókkal rendelkező városi rangú település. Az Ötv. a várossá nyilvánítás szempontjaival kapcsolatban csak annyit mond ki, hogy az kellőképpen fejlett és térségi szerepkörrel rendelkezik. A város – a jelenlegi területszervezési törvény szerint is – közigazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi és ipari központ. 1989-et követően ugrásszerűen megnőtt a magyar városok száma, és számos olyan település is elnyerte a városi címet, amely nem látott el városi funkciókat.5 A dolgozat célja, hogy röviden áttekintse a kistérség helyét a magyar közigazgatás rendszerében. Az elemzés során tekintettel voltam a magyar közigazgatás múltjában megjelenő járási és városkörnyéki igazgatási szabályozásokra. A jelen és a jövő megértéséhez a múlt szabályozásán kívül fontos megismerni az alsó középszintről alkotott különböző közigazgatási jogi és közigazgatástudományi elméleteket. A kistérség nem légüres térben helyezkedik el, ezért szükséges, hogy meghatározzam a megyei és települési közigazgatás feladatait is.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/bachelorThesis
Azonosító:
Kapcsolat:
info:eu-repo/grantAgreement/EC/FP7/227878
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess