"Amerikából jöttem, mesterségem címere: pre-emption"
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/34759
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: TDK/OTDK dolgozatok
TDK/OTDK dolgozatok (ÁJK)
Cím:
"Amerikából jöttem, mesterségem címere: pre-emption"
Létrehozó:
Molnár, Tamás
Közreműködő:
Jeney, Petra
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszék
Dátum:
2003
Téma:
jogtudomány
európai közösségi jog
nemzetközi jog
pre-emption
Tartalmi leírás:
Az Európai Közösségek/Európai Unió2 jogrendszerének számos, az Európai Bíróság által kifejlesztett alapelve közül (közvetlen hatály,3 közösségi jog primátusának elve4 stb.) az egyik legújabb keletű, s eleddig talán legkevésbé kidolgozott doktrínája a „pre-emption”, azaz az előfoglalás tana. Ez az alkotmányos elv az Amerikai Egyesült Államok alkotmányjogából került át a közösségi jogba, mely azonban sok tekintetben megváltoztatta jelentését, mű- ködési mechanizmusát. Ez nem volt meglepő, hiszen kifejezetten olyan alkotmányos jellegű doktrínáról van szó, mely a szövetségi államokban, a föderális és nemzeti (állami) szint közötti hatáskörmegoszlás/megosztás kényes egyensúlyát hivatott fenntartani dinamizmusával, rugalmasságával. Az EK/EU pedig az előfoglalás technikájának abszorpciója idején – a ’70-es évek közepén5 – még korántsem volt kváziállamként vagy föderális államkezdeményként kezelhető, mint manapság. Előfoglalásról leegyszerűsítve akkor beszélünk, mikor a közösségi/szövetségi jogalkotó „ráteszi a kezét” egy olyan szabályozási területre, ahol korábban a tagállamok (is) jogot alkothattak, s ezt a hatáskört a Közösség/föderális szint felszívja, kizárólagossá teszi. Jelen dolgozatban az Európai Bíróság esetjogában kikristályosodott előfoglalási helyzetek közül a szabályozási terület elfoglalását (occupation of the field/ field pre-emption)6 kívánom górcső alá venni, az azokkal kapcsolatos bizonytalanságokat tüzetesebben megvizsgálni és fellebbenteni a fátylat a néhol balladai homályról. Mindezt az elv szülőhazája, az Egyesült Államok tapasztalataival ütköztetve, azokra reflektálva igyekszem tenni. Az amerikai előfoglalás jelenségének, működésének teljes körű bemutatása szétfeszítené e dolgozat kereteit. Így csupán közösségi jogi párjával összehasonlítható terrénumokhoz hívom segítségül. A pre-emption tanának külföldi tapasztalatok fényében történő elemzése aktuálisabb, mint valaha. Jelentősége egyfelől vitathatatlan; a pre-emption doktrína politikai és joggyakorlati szempontból egyaránt fontos az EK működésében. Politikai jelentősége, hogy a közösségi intézmények, valamint a tagállami jogalkotó és végrehajtó szervek kezében lévő döntéshozatali hatalom megosztásának és kiegyensúlyozásának eszköze.7 A Bíróság joggyakorlatában pedig az elsődlegesség (szupremácia) elve mellett egy újabb hivatkozási alapot jelenthet az előfoglalás, mint új „elsőbbségi doktrína.”8 Ennek két előnye van: tehermentesíthetné a közösségi jog elsődlegességének elvét, valamint megakadályozhatná annak devalválódását. Másfelől az Európai Unió fejlődése elért egy olyan stádiumot, ahol rövid időn belül minőségi változásokra kerül sor. Az integrációra eddig jellemző „kis lépések politikája” már a múlté, a rendkívül komplex integrációs szervezetté vált Unió elért egy olyan határkövet, melynek egyik oldalára nemzetközi szervezet, másik oldalára viszont föderális állam van felvésve. Átjutni pedig egy nagy ugrással lehet. Ezt az ugrást készíti elő a jelenleg is működő Konvent és a 2004-es kormányközi konferencia (IGC) is. Ha pedig egy formálódó, új hatáskör-megosztási struktúrával rendelkező föderáció adaptálható szövetségi modelleket keres, nem kerülhető meg az Egyesült Államok gyakorlata és alkotmányos berendezkedése.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/bachelorThesis
Azonosító:
Kapcsolat:
info:eu-repo/grantAgreement/EC/FP7/227878
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess