Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
![]() |
„A’ Magyar Nyelvnek polgári nyelvvé emelése felől”: Kazinczy pályaművének kiadás-, kutatás- és recepciótörténete |
Tartalom: | https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/364 |
---|---|
Archívum: | Magyar Könyvszemle |
Gyűjtemény: | Tanulmányok |
Cím: |
L’ histoire des éditions et de la réception de l’ouvrage de Kazinczy écrit pour le concours de Tübingen
„A’ Magyar Nyelvnek polgári nyelvvé emelése felől”: Kazinczy pályaművének kiadás-, kutatás- és recepciótörténete
|
Létrehozó: |
Ajkay, Alinka
|
Kiadó: |
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Országos Széchényi Könyvtár
|
Dátum: |
2017-11-07
|
Téma: | |
Tartalmi leírás: |
Száz éve, 1916-ban jelent meg Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművének egyetlen teljes szövegkiadása. A szakirodalom a pályázat megírásának körülményeit elsősorban e szövegkiadás és elemzés alapján ismeri, és az általa felállított keretek között fogadja el. Ha azonban újra áttekintjük kiadásának kortárs recepcióját, kritikai visszhangját, illetve ezzel párhuzamosan végigkövetjük a Kazinczy-kéziratok sorsát és történetüket, a sajtó alá rendező Heinrich Gusztáv számos megállapítása kétségessé és nehezen igazolhatóvá válik. A szakirodalomban régóta megszilárdult, az egymást követő kutató-generációkon átöröklődött vélekedések és tényként kezelt állítások is érdemesek arra, hogy újra megvizsgáljuk és számba vegyük őket, hiszen – ahogy arra a jelen tanulmány is bizonyítékot kínál – a hosszú kutatástörténet során olyan megállapítások tűnhettek el a kutatói vizsgálódás látóhatáráról vagy olyan felismerések maradtak teljesen ismeretlenek, amelyek fontos meglátásokat tartalmaznak, s amelyek érdemesek a továbbgondolásra s hogy visszakerüljenek a Kazinczy-kutatás szakirodalmának kánonjába. A Tübingai pályamű teljes szövege Kazinczy életében sem magyarul, sem németül nem jelent meg nyomtatásban, mindössze az írás harmadik részében található irodalmi szöveggyűjtemény látott napvilágot 1814-ben. Holott Kazinczy nagyon szerette volna megjelentetni, fontosnak tartotta ez a magyar nyelv ügyében írott művét, annál is inkább, mivel ez az a Kazinczy-mű, amely a legrövidebb idő alatt jutott el a kor nyilvánosságának egyik legfőbb és legfontosabb fórumáig, az országgyűlésig. A Tübingai pályamű recepciójának bő kétszáz évét áttekintve megállapítható, hogy a mű befogadás-története jól elkülöníthető szakaszokra tagolható. Az 1916-os kiadást követően születtek alapos és fontos recenziók, amelyek közül kiemelkedik Simai Ödön írása. Kritikájában felhívja a figyelmet több lényeges dologra, amelyeket Heinrich Gusztáv nem vesz figyelembe, például arra, hogy a pályázatra beküldött német szöveg Kazinczy fordítása és nem másé, valamint hogy a töredékesen közölt magyar szöveg egy része feltehetően nem Kazinczy munkája, hanem Szemere Pálé. A Tübingai pályamű kéziratainak és kritikai sajtó alá rendezésének lényegi problémájára hívta föl tehát a figyelmet Simai Ödön, s érveivel feltétlenül érdemben foglalkozni kell, hiszen Simai észrevételeit mindeddig nem vette figyelembe a szakirodalom.
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Szakértő által átnézett cikk
|
Formátum: |
application/pdf
|
Azonosító: |
10.17167/mksz.2017.2.213-236
|
Forrás: |
Magyar Könyvszemle; Évf. 133 szám 2 (2017); 213-236
0025-0171
|
Kapcsolat: | |
Létrehozó: |
Copyright (c) 2017 Magyar Könyvszemle
|