| Tartalmi leírás: |
Jelen írás célja, hogy végigkísérve Magyarország uniós csatlakozási tárgyalásait bemutassa a magyar és a német külpolitika ezzel kapcsolatos álláspontjait és mozgatórugóit illetve az ezekből fakadó érdekazonosságokat és érdekellentéteket. Tanulmányunk konklúziója, hogy csatlakozási folyamat során számos lényeges kérdésben komoly ellentét feszült a két ország között. Fő tézisünk szerint a csatlakozási tárgyalások során kialakuló, korábbinál több érdekkonfliktust mutató magyar-német viszony az 1998 utáni magyar és német külpolitikai célok más, új minőségéből fakad. Számos tárgyalási fejezetben (munkaerő szabad áramlása, mezőgazdaság, regionális politika) ugyanis előtérbe kerültek a kizárólagos jellegű, ún. „birtoklás-célok” (Arnold Wolfers), amelyek konkrét, materiális és monetáris kérdések körül forogtak. Noha Németország alapvetően támogatta hazánk uniós integrációját, arra nem volt hajlandó, hogy az 1998-2002 közötti csatlakozási tárgyalásokon lemondjon saját birtoklás-céljainak az érvényesítéséről.
|
