| Tartalmi leírás: |
Az értekezés a másodlagos szóbeliség és a digitális írásbeliség irodalmi vonatkozásait vizsgálja egy meghatározott, reprezentatív szövegkorpuszon belül. A hallhatóság és a láthatóság poétikáját a tárgyalt kommunikációtechnológia-történeti korszak keretében a tematizáció és a kompozicionális elemek szintjén határozza meg. A hallhatóság poétikáját a beszédhangoknak, az élőbeszédnek és az egyéb hanghatásoknak a tárolása és továbbítása hatja át az irodalmi ábrázolás különböző színterein. Ellenben a láthatóság poétikáját az írásbeli kommunikáció hangtalanná válása jellemzi. A disszertáció a másodlagos szóbeliség Walter J. Ong által kidolgozott elméletének továbbgondolására is kísérletet tesz, a benne foglalt, ellentétpárba rendeződő kategóriák (szóbeliség–írásbeliség, hallhatóság–láthatóság) dinamizálása révén. Ennek érdekében szorosan olvassa a másodlagos oralitás koncepciójának 2005-ös, Maurizio Ferraris-i kritikáját. Az értekezés konkrét szövegelemzései a jelentésképződés temporális folyamatát követik.
|
