| Cím: |
20. század eleji családkép a közoktatás dokumentumaiban. A család és funkciói a Horthy-kori tantervekben, tankönyvekben és szakfolyóiratokban
Image of the Family in the Early 20th Century Documents of Public Education. The family and its functions in the curriculums, textbooks and periodicals of the Horthy era
|
| Tartalmi leírás: |
A két világháború közötti pedagógiai tartalmú dokumentumok számos érdekességet és eltérést mutatnak azokkal az elvárásokkal szemben, amelyeket a mai tankönyvkutatások mutatnak ki. Így, bár a férfiak gyakori megjelenésében és abban, hogy feladatuk a család anyagi biztonságának megteremtése és külképviselete, nincs különbség, abban azonban, hogy a család funkciói közül miben emelkednek ki, van. Hiszen kiderül, hogy az édesapát gyakrabban ábrázolják nevelési tevékenységek közben, gyermekeikkel együtt információközvetítés és kirándulás során, mint az édesanyát. De nem csak a nevelési, de egyéb feladatok esetén is megfigyelhetjük a szerepek felcserélődését a két világháború közötti pedagógiai kiadványokban, hiszen az édesanyák gazdasági funkcióban való ábrázolása meghaladja az édesapák ilyen feladatokban való megjelenítését, s szintúgy magas a férfiak megjelenése a hagyományosan női feladatnak minősülő egészség- vagy erkölcsi nevelésben.
Az értékek közvetítése tekintetében is bővelkednek a dokumentumok. Mindenképpen kiemelendő a tankönyvek erős nacionalista, olykor agresszív revizionista felhangja, a Trianon miatt elszenvedett sérelmek miatti elégtétel kívánsága, a haza szeretete és védelme, a katonaság mint hivatás tisztelete, a hősiesség és a hazáért való önfeláldozás gyakran szerepelnek a kiadványok lapjain. Erős a környező országokkal és népekkel szembeni előítélet, de pozitív például, hogy a zsidóság irányában egyértelműen a nyitás és az elfogadás olvasható ki a tankönyvekből.
A család egységének értéke, az egykézés elítélése, a szülők, legfőképpen az édesanya tiszteletének kivívása, illetve az édesanyai hivatás népszerűsítése, szintén igen markáns módon jelenik meg a vizsgált anyagokban.
De meglehetősen erős az erkölcsi és a vallási nevelés is, az egymás elfogadása, a fogyatékkal élők, az árvák, a rokkantak és a szegények irányában való érzékenyítés, vagy az állatkínzással szembeni drasztikus fellépés.
A család funkciók esetében egyértelműen a szocializációs funkció emelkedik ki. Ezt követve a gazdasági és a reprodukciós funkciók, s majd a fogyasztási és a felnőttek védelme funkciók jelennek meg a kiadványokban. Ez utóbbit annyira ritkán ábrázolják, hogy ez a tény azt jelzi, hogy ezen családfunkció már a 20. század eleji magyar társadalomban is háttérbeszorult.
|
