“So we try to strive”: livelihood strategies in transition after the Euromaidan in Transcarpathia, Ukraine

„Hát megpróbálunk küzdeni”: átalakuló boldogulási stratégiák Kárpátalján az Euromajdan után

Kovály, Katalin; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet

Erőss, Ágnes; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet

Tátrai, Patrik; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet

Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences

2017-05-30

migration; Transcarpathia; Ukraine; cross-border connections; kin-state politics

migráció; Kárpátalja; Ukrajna; határon átnyúló kapcsolatok; nemzetpolitika

Ukraine’s recent turbulent history created serious economic and social consequences on its westernmost region, Transcarpathia. The East Ukrainian armed conflict, accompanied by a serious economic downturn, resulted in major modifications in individual and family life strategies determined by emigration and the neighboring states’ migration policies.In this research we focus on the effects of recent political events (Euromaidan, the Russian takeover in Crimea and the Donbas conflict) on Transcarpathia and its ethnic Hungarian population and how this transformed individual and family life and migration strategies especially in terms of Hungarian–Ukrainian cross-border relations. The above issues are inseparable from Hungary’s kin-state and neighbourhood politics, thus we attempted to reveal the policy measures implemented by Hungary influencing migratory decisions. The study is based on 26 semi-structured interviews conducted in spring 2016 in Transcarpathia and Budapest, complemented by information deriving from statistical data and policy documents.We found that in the past few years, individual and family coping strategies were transformed by the Eastern Ukrainian unrest (including the military drafts), the political instability and the country’s economic crisis culminating in falling living standards and feelings of insecurity and hopelessness. The dysfunctions of Ukrainian state – like in many other postsoviet countries – hampers people’s to rely access to the on state welfare system. Due to difficulties of livelihood in Transcarpathia, mobility (e.g. work abroad) and cross-border informal economic practices received a novel impetus in Transcarpathia, a region already traditionally characterized by high migration potential. While circular mobility is a main feature of both labour migration and other cross-border movements (e.g. smuggling, commuting), recently, final resettlement in a foreign country became more dominant.The dynamics of emigration are highly influenced by Hungary’s kin-state politics, especially its preferential (re)naturalisation simplifying the acquisition of Hungarian citizenship. Since 2014, the Hungarian governments have elaborated several economic and cultural programmes and projects for the Transcarpathian Hungarians in order to foster their well-being in their homeland. Nevertheless, since migration became the new norm due to the changing social and economic conditions, the above projects supporting staying at home are no longer appropriate; even more, the preferential naturalisation generated extensive emigration from Transcarpathia.

Ukrajna közelmúltbeli viharos története politikai, gazdasági és társadalmi válsághoz vezetett az ország egészében és vizsgálati terepünkön, Kárpátalján is. A katonai konfliktus, a behívók, valamint az egyre mélyülő gazdasági válság jelentősen átalakította a 2014 előtti boldogulási stratégiákat, felerősítve a külföldre irányuló migrációt – etnikai hovatartozástól függetlenül.Tanulmányunk mintegy gyorsjelentésként arra vállalkozik, hogy átfogó képet adjon Kárpátalja jelenlegi helyzetéről, valamint az elmúlt három évben végbement, a magyar közösséget érintő markáns változásokról. Fő célunk annak bemutatása, hogy az Ukrajna területén bekövetkezett bel- és geopolitikai események (Euromajdan, a Krím elvesztése, kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus) hogyan alakították át Kárpátalján az egyéni és családi boldogulási mintázatokat, köztük a tanulmányunk fókuszában álló migrációs stratégiákat és a magyar–ukrán határon átnyúló informális kapcsolatokat. Írásunkban külön kitérünk Magyarország támogatáspolitikájának migrációt ösztönző avagy fékező hatásaira.A 2016 tavaszán végzett terepmunkánk alapján kijelenthetjük, hogy a korábban sem elhanyagolható mértékű mobilitás és a határhoz kötődő informális gazdasági stratégiák – mint önálló vagy kiegészítő bevételszerzési lehetőségek – felerősödtek Kárpátalján. A helyiek mobilitási stratégiáinak meghatározó jellemzője a cirkularitás, mind a külföldi munkavállalás, mind a határon átívelő rendszeres mozgások (pl. ingázás, csempészés, kiskereskedelem) esetében, de egyre erősödő forma a végleges kitelepedés is. Mindezen mozgásokat jelentősen megkönnyítették a magyar nemzetpolitika egyes lépései, különösen a magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzésének lehetősége.

magyar

application/pdf

http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2851

10.17649/TET.31.2.2851

Tér és Társadalom; Évf. 31, Szám 2 (2017); 3–22.

Tér és Társadalom; Évf. 31, Szám 2 (2017); 3–22.

Authors who publish with this journal agree to the following terms: Authors retain copyright and grant the journal right of first publication, with the work 3 months after publication simultaneously licensed under a Creative Commons Attribution License that allows others to share the work with an acknowledgement of the work's authorship and initial publication in this journal.Authors are able to enter into separate, additional contractual arrangements for the non-exclusive distribution of the journal's published version of the work (e.g., post it to an institutional repository or publish it in a book), with an acknowledgement of its initial publication in this journal.

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő feltételeket: A szerzők megtartják a szerzői jogokat, de a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A megjelenés után három hónappal a tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! -Ne változtasd! 3.0 licensz alá kerül, amely mások számára lehetővé teszi, hogy a cikket módosítás nélkül, a szerzők és az első megjelenés helyének feltüntetésével nem kereskedelmi céllal szabadon felhasználják.A szerzők jogosultak további szerződéseket kötni az itt megjelent tanulmány más helyen történő, nem kizárólagos terjesztéséről (pl. könyvben való megjelenés), amennyiben az eredeti megjelenés helyét feltüntetik.