Tricks of turbidity currents and confined turbidite basins: a review

Zagyárak „mutatványai” és a turbiditkorlátozó medencék: szemle

Tőkes, Lilla

Sztanó, Orsolya

Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society

2015-06-01

confined turbidite basin

turbidity current reflection

turbidity current deflection

confined turbidites

evolution of confined basins

turbiditkorlátozó medence

zagyár-visszaverődés

zagyáreltérülés

korlátozott turbiditek

korlátozó medencék fejlődése

Turbidity currents are able to travel hundreds of kilometres on the basin plain. However, the margins and floors of oceans, seas or lakes are rarely smooth. The topography can significantly alter the route of turbidity currents and thus modify the deposition of beds; this is termed as confinement. The earlier concepts of ponding and containment refer to turbidity currents completely trapped within a basin. Smaller alteration on turbidity current route also fits into the term of confinement. In general, confined turbidite beds are thicker and cover smaller areas than unconfined turbidites. The major characteristics of individual confined turbidite beds are defined from outcrops and cores. Palaeocurrent indicators showing different flow directions, renewed normal grading and thick mudstone caps are common features. Five types of reflected turbidite beds can be determined. Their characteristics mainly depend on the volume of the flow, the gradientof the slope and the relative position of the log and the slope. Turbidites and analog models indicate that turbidity currents can respond to a confining slope in different ways. They are able to travel upslope if the slope is not steep and high. Otherwise the flow will be reflected or deflected. Density stratified currents are prone to decoupling into a lower dense and an upper dilute part when meeting an obstacle. The lower part is deflected, the upper part is reflected or it surmounts the confining slope. Confined turbidites build specific turbidite systems. In general, the sedimentary fill of confined basins is cha racterized by upward increasing sand/mud ratio, decreasing rate of confinement and transition from lobe to channel deposits. The evolution of confined basins includes ponding, fill and spill — in other words, flow stripping —; bypass and erosion. Slope or basin floor topography is the most important factor influencing the evolution of confined basins. Since topography is developed in response to structural deformation, the examples of confined basins are described here according to their plate tectonic setting.

 zagyárak több száz kilométert képesek haladni a medencék aljzatán, azonban az óceánok, tengerek és tavak aljzata csak ritkán egyenletes felszínű. A domborzat módosítja a zagyár útját és üledékének lerakódását; ezt nevezzük korlátozásnak. A jelenséget korábban megrekedésként, majd csapdázódásként írták le. Ezekben az esetekben a zagyár nem jut ki a medencéből. A korlátozás fogalma azonban nem csak a teljes megrekedésre szorítkozik, hanem a zagyárak útjának kisebb mértékű befolyásolására is kiterjesztjük. A korlátozott turbiditek vastagok, de kisebb területet fednek be, mint a nem korlátozott változatok. A feltárásokban és fúrásokban tanulmányozott korlátozott turbiditek legfontosabb bélyegei, gyakran az akadályok okozta visszaverődés miatt, az áramlási irányjelzők által mutatott irányváltozás, a megújuló normál gradáltság egy turbiditen — egyetlen zagyár üledékén — belül és a vastag agyagsapka. Szedimentológiai bélyegeikalapján öt típusra oszthatóak, a típusokat alapvetően a zagyár térfogata, a lejtő meredeksége és a szelvény lejtőhöz viszonyított helyzete határozza meg. A turbiditek és az analóg kísérletek azt mutatják, hogyha korlátozó lejtőhöz érkeznek a zagyárak, képesek a lejtőn felfelé áramlani, de magas és meredek lejtőről visszaverődnek vagy eltérülnek a lejtő mentén. Akadályoknál a sűrűség szerint rétegzett zagyárak hajlamosak a kettészakadásra, ekkor az alsó, sűrű rész inkább eltérül, míg a felső, híg rész visszaverődik vagy akár túljuthat a visszatartó lejtőn. A korlátozott turbiditekből különleges turbiditrendszerek épülnek. Egy általános korlátozó medence kitöltését felfelé növekvő  homok/agyag  arányú  rétegsor,  egyre  kisebb  mértékű  korlátozás  és  korlátozott  lebeny,  illetve  rátelepülő csatornaüledékek jellemzik. A korlátozó medencék fejlődése több szakaszból áll: teljes megrekedés után kiöltés és túlfolyás majd áthaladás és erózió következik be. A lejtő és medence domborzata a legfontosabb befolyásoló tényező a korlátozó medencék fejlődésében. Mivel a domborzatot nagyrészt a szerkezeti viszonyok határozzák meg, a korlátozó medencék példáit lemeztektonikai helyzetük szerint mutatjuk be.

magyar

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/107

Földtani Közlöny; Vol 145 No 2 (2015); 151

Földtani Közlöny; Évf. 145 szám 2 (2015); 151

2559-902X

0015-542X

http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/107/79

Copyright (c) 2015 Földtani Közlöny