Comparison of the methods of evaluation applied with respect to petroleum and mineral resources and reserves

A szénhidrogének és a szilárd ásványi nyersanyagok vagyon- és készletértékelési módszertanának összehasonlítása

Szilágyi, Imre

Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society

2016-09-01

mineral and petroleum resource and reserves evaluation guidelines

resource and reserve classification and categorization

discount rates in resource economic evaluation

collation of petroleum and mineral resources and reserves

szilárd ásványi nyersanyagok és szénhidrogének vagyon- és készletértékelési iparági útmutatói

ásványvagyon és készletosztályozás és kategorizálás, ásványvagyon gazdasági értékelésének tőkeköltsége

szénhidrogén és szilárd ásványi nyersanyag vagyonok és készletek összevetése

The evaluation of recoverable resources and commercial reserves is probably the most important process of the publicly trading oil producers and mining companies. This is because the monetized value of reserves and resources is a key determinant with respect to market capitalization. For securing the interest of investors interest global guidelines have been made available to govern the disclosure of details about reserves and resources in both industries. The guidelines — Petroleum Resources Management System (SPE/AAPG/WPC/SPEE 2007); International Reporting Template for the Public Reporting of Exploration Results, Mineral Resources and Mineral Reserves (CRIRSCO 2004) — are underlain by methods for the assessment, classification and categorization of the resource volumes. The methods are similar given that volumes are considered to be estimations of an uncertain nature by both industries. However, the management of the uncertainty (as well as the terminologies applied) are different. Although this study focuses on the analyses of the similarities and differences, and concludes with the collation of certain petroleum and mineral resource and reserve classes or categories, it does not attempt to harmonize – definitely not standardize – the two naturally Concerning resources, the oil industry applies a two-dimensional classification and categorization system. This classification follows the current geological and reservoir engineering knowledge on the given accumulation and is indicated by the maturity of the resource volumes. There are five classes which are taken into account — (i) prognostic, (ii) prospective, (iii) contingent, (iv) undeveloped, and (v) developed. Categorization within each class is defined by the range of the uncertainty. With respect to the latter, the range is given by two extremes and one centrally-positioned value of the actual volumes: the “pessimistic”, the “optimistic” and the “best” estimates, respectively. In the mineral mining industry the re - source classification is uni-dimensiona. This is very similar to the oil industry classification in that it considers the geological knowledge; the respective resource maturity classes are named as (i) inferred, (ii) indicated, and (iii) measured. For minerals, a single volume representing the mathematical mean is given for each class. Reserves are defined in both industries as commercial volumes and the commerciality criteria are almost identical, too. The monetized value of the reserves is given by the discounted cash-flow analyses. However, the discount rates seem to be approached in a different ways. While the mineral mining industry recognizes the uncertainty of the resource estimations with risk premium, in the oil industry the very same discount rate is applied for the economic evaluation of the resources characterized by different ranges of uncertainty. In line with the evaluation of the resources, the reserve classification is two-dimensional in the oil industry: maturity classes are termed as undeveloped and developed, while hree probability categories are given in each class as Proved (1P), Proved and Probable (2P), and Proved, Probable and Possible (3P). The terminologies used for mineral reserve classes are probable and proved. Volumes in each class are numbered by the mathematical means and no further probability- based categorization is applied. In the light of the above considerations it can be concluded that the “best” estimates of the (i) contingent, (ii) undeveloped, and (iii) developed petroleum resources may correspond with the mean volumes of the (i) inferred, (ii) indicated, and (iii) measured mineral resource classes, respectively. Analogically, undeveloped 2P and developed 2P petroleum reserves might be paired – under circumstances detailed in the study – with the respective means of the probable and proved mineral reserves.

A kitermelhető ásványvagyon-mennyiségek és a kereskedelmi értéket képviselő készletek értékelése a szénhidrogéneketés szilárd ásványi nyersanyagokat termelő, tőzsdéken jegyzett vállalatok talán legfontosabb tevékenysége, hiszen a vállalat tőkepiaci értékét a készletek pénzben kifejezhető értéke határozza meg. A befektetők védelme érdekében globális szakmai szervezetek mindkét iparágban útmutatókat készítettek, amelyek a készletek nyilvánosságra hoza talának feltételrendszerét írják le. Ezen iparági útmutatók — például a Szénhidrogén Ásványvagyon Gazdálkodási Rendszer (SPE/AAPG/WPC/SPEE 2007); A Kutatási Eredmények, Szilárd Ásványi Nyersanyag Vagyonok és Szilárd Ásványi Nyersanyag Készletek Nyilvános Beszámolóit Meghatározó Nemzetközi Útmutató (CRIRSCO 2004) — alapjául a vagyonmennyiségek becslésére, osztályozására és kategorizálására vonatkozó iparági módszertanok szolgálnak. A módszertanok annyiban hasonlóak, hogy a kitermelhető vagyont mindkét iparágban bizonytalansággal terhelt becslési eredményként azonosítják, de a becslési bizonytalanság kezelésében és főként a használt nevezéktanban már jelentős különbségek mutatkoznak. Bár a tanulmány célja a hasonlóságok és különbségek bemutatása, és megálla pításokat tesz azonosan értelmezhető besorolási osztályokban és kategóriákban számba vehető ásványvagyonok és készletek összevetésére, semmiképp sem irányul a kétféle iparági gyakorlat harmonizálására — főleg nem valamiféle „egységesítésre”. A kitermelhető vagyonmennyiségek tekintetében az olajiparban kétdimenziós osztályozási és kategorizálási rendszer honosodott meg. Az osztályozás az ipari értékű felhalmozódások ásványvagyonának geológiai és tárolómérnöki szempontú ismeretességére alapul. A vagyon öt ún. ismeretességi szintjét különíthetjük el, megkülönböztetve a prog nosztikus, proszpektív, kontingens, kifejlesztetlen és kifejlesztett vagyonosztályokat. Minden osztályon belül három-három — valószínűségialapú — kategóriát állapítunk meg, melyekhez a becslési bizonytalanság terjedelmét meghatározó „pesszimista”, „legvalószínűbb” és „optimista” mennyiségeket rendeljük. A szilárd ásványi nyersanyagokat osztályozó rendszer egydimenziós, amely — az olajiparhoz hasonlóan — a geológiai ismeretességet veszi figyelembe. Az ismere tességi alapú vagyonbesorolási osztályok megnevezései következtetett, jelzett és megmért. Itt nincs az osztályokon belül további kategorizálás, hanem minden egyes osztályt egyetlen mennyiség — a vagyon matematikai várható értéke — jellemez. A készleteket mindkét iparágban a kitermelhető vagyon kereskedelmi értéket képviselő részeként definiálják, és a vagyon készletté minősítésének feltételei is nagyon hasonlóak. A készletek pénzbeli értékét a diszkontált pénzáram elemzéssel számolják ki, ám a tőkeköltség megállapításában különbségek mutatkoznak. Míg a szilárd ásványi nyers anya - gok esetében a nagyobb becslési bizonytalanság vállalását kockázati prémiummal jutalmazzák, addig az olajiparban a gazdaságossági számításokban, a becslési bizonytalanság nagyságrendjétől függetlenül, ugyanazt a tőkeköltséget veszszük figyelembe. A kitermelhető vagyon értékeléséhez hasonlóan, az olajiparban a készletek osztályozása is két dimenziós: az ismeretességi osztályok megnevezései kifejlesztetlen és kifejlesztett, és a mennyiség mindkettőn belül háromhárom valószínűségi alapon meghatározott készletkategóriában — bizonyított (1P), bizonyított és valószínű (2P), bizonyított, valószínű és lehetséges (3P) — adandó meg. A szilárd ásványi nyersanyagok két — ismeretességi alapon elkülönített — készletosztályának neve valószínű és lehetséges, melyeken belül további, valószínűségi alapú kategorizálás nincsen, a készletek egyetlen középértékkel, a matematikai átlaggal vannak megadva. A fenti meggondolások alapján megállapíthatjuk, hogy a kontingens, kifejlesztetlen és kifejlesztett szénhidrogénvagyon-mennyiségek legvalószínűbb becslései feleltethetők meg a szilárd ásványi nyersanyagok rendre a következtetett, jelzett, megmért vagyonosztályokba sorolt vagyonok átlagértékeivel. Hasonlóképpen, a kifejlesztetlen 2P és a kifejlesztett 2P szénhidrogénkészletek — bizonyos, a tanulmányban tárgyalt feltételek teljesülése esetén — a valószínű és a bizonyított szilárdnyersanyag-készletek középértékeivel állíthatók párba.

magyar

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/55

Földtani Közlöny; Vol 146 No 3 (2016); 299-312

Földtani Közlöny; Évf. 146 szám 3 (2016); 299-312

2559-902X

0015-542X

http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/55/38

Copyright (c) 2016 Földtani Közlöny