Genetic types, geochemistry and the archaeometallurgical importance of bog iron ore deposits from Inner Somogy

A belső-somogyi gyepvasércek genetikája, geokémiai jellemzői és archeometallurgiai jelentősége

Kercsmár, Zsolt

Thiele, Ádám

Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society

2015-03-01

bog iron ores

Pleistocene

Inner Somogy

morphology

archaeometallurgy

geochemistry

genetics

phosphorus

gyepvasérc

pleisztocén

Belső-Somogy

morfológia

archaeometallurgia

geokémia

genetika

foszfor

In the region of Inner Somogy, Late Pleistocene – Early Holocene fluvial freshwater marshes were created by active neotectonic deformations. Bog iron ore deposits were formed in these freshwater marshes due to the precipitation of Fe(III) minerals; this occurred during the microbial and chemical oxidation of fluids containing Fe(II), while they were streaming beneath the surface. The bog iron ore deposits can be grouped into three types based on their genetics: (i) microbial bog iron ore lenses made by Fe(II)-oxidizing microorganisms in the back shallows of the southern part of Nagyberek (this is now an uplifted area); (ii) limonitic indications formed by chemical oxidation on the margins of back marshes filled up with sandy sediments and on the  uplifted areas; and (iii) in the area which uplifted from the Early Holocene microbial bog iron ore lenses were redeposited by creeks and later developed as redeposited bog iron ore layers. Bog iron ores from the microbial bog iron ore lenses and from the redeposited bog iron ore layers were smelted intensively during the period of Avar settlement of Hungary and also later, during the age of the Conquest and after. This was due to the abundance and high quality of the ores. However, the bog iron ores of Somogy had a high phosphorus content, and so the phosphoric iron extracted by the smelting of these ores had poor mechanical properties. However, due to the presence of calcium carbonate in the area, the phosphorus content of the iron blooms could be decreased.

Belső-Somogyban, a késő-pleisztocén–óholocén folyóvízi–ártéri környezet kialakulását és megváltozását aktív tektonikai deformáció okozta és kísérte. A Nagyberek déli peremén megjelenő ártéri mocsarakban és lápokban a magas oldott Fe(II) tartalmú felszíni és felszín alatti vizekből, kémiai és biogén oxidációval vas-hidroxid ásványokból álló gyepvasérc telepek keletkeztek. A ma fellelhető gyepvasérc telepek genetikailag három csoportba oszthatók. A Nagyberek déli nyúlványának megfelelő, mára kiemeltebb területen, lápi környezetben, vasbaktériumok életműködése következtében gyepvasérc lencsék váltak ki. A homokos üledékkel feltöltődő láp peremén, illetve a kiemeltebb része ken, talajosodáshoz köthető kémiai oxidációval limonitos indikációk keletkeztek. A kora-holocéntől kezdve megemelkedő területen, a felszín közeli biogén gyepvasérc lencséit patakok tárták fel és halmozták át, ezzel másodlagos, torlatos, áthalmozott gyepvasérc rétegeket hozva létre. A biogén gyepvasérc lencsékben és az áthalmozott gyepvasérc rétegekben található érc, megfelelő geokémiai összetétele és mennyisége miatt, a területen folyó intenzív avar és honfoglalás kori vaskohászat ércbázisául szolgált. Bár a gyakran mészkiválásos szinttel kísért belső-somogyi gyepvasércek foszfortartalma magas volt, így kohósításukkal általában rossz mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, nagy foszfortartalmú vasanyagot lehetett előállítani, a területen gyakran előforduló kalcium-karbonát kiválásnak köszönhetően a vasbucák foszfortartalma csökkenthető volt.

magyar

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/97

Földtani Közlöny; Vol 145 No 1 (2015); 53

Földtani Közlöny; Évf. 145 szám 1 (2015); 53

2559-902X

0015-542X

http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/97/74

Copyright (c) 2015 Földtani Közlöny