A mezőgazdasági kisüzemek jellemzői és fejlesztési lehetőségei = The characteristics of small farms and their development opportunities in Hungary

Kemény, Gábor

Keszthelyi, Szilárd

Tóth, Orsolya

Hamza, Eszter

Rácz, Katalin

Varga, Éva

Kemény, Gábor

Rácz, Katalin

Agrárgazdasági Kutató Intézet

2017

Q - Agricultural and Natural Resource Economics – Environmental and Ecological Economics

Q12 - Micro Analysis of Farm Firms, Farm Households, and Farm Input Markets

Magyarországon a mezőgazdasági kisüzemek az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági termelői kör legnagyobb létszámú és egyben legnagyobb visszaesést elszenvedő csoportját jelentették. Ezek a túlnyomórészt önellátásra termelő, vagy félig önellátó gazdaságok napjainkban is jelentős szerepet játszanak a vidéki háztartások jövedelmének kiegészítésében, de a mezőgazdasági termelés jelentős részének előállításában is. Kutatásunkban e jellemzően nem piaci árutermeléssel foglalkozó, nem professzionális, 4000 euró STÉ alatti mezőgazdasági kisüzemek helyzetét és jövőbeni kilátásait vizsgáljuk, bemutatjuk főbb ökonómiai, szociológiai paramétereiket, azonosítjuk típusaikat, lehatároljuk az árutermelővé fejleszthető kisüzemek körét, valamint javaslatokat fogalmazunk meg a fejlesztésüket elősegítő eszközrendszerre vonatkozóan. Eredményeink szerint a kisüzemek gazdálkodását alapvetően gazdasági aktivitásuk határozza meg: a főállású vállalkozók profitorientáltan, magas eszközlekötés és ráfordítás mellett, hatékony munkavégzéssel állítanak elő jelentős jövedelmet, míg a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági alkalmazottak, nyugdíjasok és szociális juttatásokból élők gazdálkodását kisebb ráfordítások és eszközlekötés, alacsonyabb termelési érték és jövedelem, valamint kevésbé hatékony munkaerő-lekötés jellemzi. Vizsgálatunk ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem profitorientált mezőgazdasági tevékenységből is számottevő fogyasztási alap keletkezik, amely a nyugdíjas és szociális juttatásokból élő háztartások jövedelmének jelentős részét, akár harmadát is elérheti. A kutatás eredményei szerint a 4000 euró STÉ alatti gazdaságok vezetőinek csak kisebb hányada – néhány ezer, jellemzően vállalkozói hátterű, fiatalabb korosztályhoz tartozó, képzettebb és árutermeléssel már korábban is foglalkozó gazdálkodó – esetében reális célkitűzés a főállású árutermelővé válás. E vállalkozói szemléletű réteg annál is inkább alkalmas erre a szerepre, mivel az elmúlt időszakban a KAP-területalapú támogatások mellett a termelési infrastruktúra fejlesztését lehetővé tevő pályázati forrásokhoz is hozzáfért. A kistermelők túlnyomó része életkori, egzisztenciális okokból és a vállalkozói-profitorientált attitűd hiányában nem alkalmas a főállású árutermelővé válásra. Fejlesztésük vidékfejlesztési és társadalompolitikai szempontból is kívánatos, de csak olyan komplex programok formájában képzelhető el, amelyek a rendszeres kiegészítő jövedelemszerzést lehetővé tevő termelést kisléptékű fejlesztésekkel, termelés-koordinációval, szaktudással, folyamatos mentorálással segítik. = The Hungarian small agricultural farms had suffered the biggest setback both in terms of human and economic performance between the circle of agricultural holdings in the last decades. These predominantly subsistence or semi-subsistence farms are playing an important role by supplementing the rural household incomes and also producing the significant part of agricultural production nowadays. In our research, we examined the situation and future prospects of small self-employed farms under EUR 4000 SO which are typically not engaged in market production and are not professional. We are going to present the major economic and social parameters of small farms, identify their types, border the circle of farms develop to market-oriented entities as well as draw up proposals in reference to the tools promoting their development. Based on the research results, small-scale farming is basically determined by economic activity: the full-time entrepreneurs produce substantial income on a profit-oriented way, with high asset deposition and expenses, and with effective work; while agricultural and non-agricultural workers, pensioners and people living from social benefits produce increasingly low production value and income with decreasing expenses and asset decomposition under less efficient labour contracting. Our analysis, however, has also drawn attention to that significant, even HUF 400-500 thousand consumer base per holding derives from the non-agricultural activity, which can reach up to 30 per cent of incomes to the pensioners and households living from social benefits. This additional income is significant but it cannot be expected without help from outside and resources that people living from social benefits in the disadvantageous rural areas are going to step on the path of self-farming. The primary reason of that is the lack of expertise and resources which would allow to become market-oriented farm. The results of the research show that by a minority of farm leaders under EUR 4000 SO – a few thousand farmer having typically entrepreneurial background belonging to the younger age group, more educated and has already dealt with market production – could be a realistic objective to become full-time market-oriented farms. These farms with entrepreneurial approach are more suitable for this role because they had access next to CAP single area payments to tender resources for development. The majority of small farmers are not suitable for full-time production because of existential reasons and the absence of an entrepreneurial and profit-oriented attitude. It would be important towards the success of the present semi-subsistence farms to become marketoriented actors if the RDP would construct a preferential loan and it is necessary to have access to other rural development measures (supports) as well. Their development is desirable from rural development and socio-political points of view but it is conceivable only in the form of complex programs, which enables regular supplementary income with small-scale projects, production coordination, expanding expertise and ongoing mentoring support.

magyar

Book

PeerReviewed

application/pdf

http://repo.aki.gov.hu/2082/1/2017_K_01_Kisuzemek_web_pass.pdf

Kemény, Gábor and Rácz, Katalin (eds); Kemény, Gábor and Keszthelyi, Szilárd and Tóth, Orsolya and Hamza, Eszter and Rácz, Katalin and Varga, Éva (2017): A mezőgazdasági kisüzemek jellemzői és fejlesztési lehetőségei = The characteristics of small farms and their development opportunities in Hungary. Agrárgazdasági Könyvek . Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. ISBN 978-963-491-600-0

http://repo.aki.gov.hu/2082/

https://www.aki.gov.hu/ekpolc/reszletek/a:2136

10.7896/ak1701