“We are culturally Hungarians, but our mentality is Serbian.” Vojvodinian migrants in Hungary and “Yugo partying”

„Kulturálisan vagyunk magyarok, mentalitásban szerbek vagyunk szerintem, igen.” Magyarországon élő vajdasági magyar migránsok és a jugóbuli

Váradi, Monika Mária; MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

Erőss, Ágnes; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet

Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences

2013-06-03

migration; music; identity; nostalgia; Yugonostalgia; Vojvodinian identity

migráció; zene; identitás; nosztalgia; jugónosztalgia; vajdasági identitás

During our fieldwork we found that a great number of ethnic Hungarians who resettled from Vojvodina go to so-called Balkan or Yugo parties in Budapest. This led to questions about what these public occasions mean for the Vojvodinian Hungarians and how they connect to the memory and commemoration of Yugoslavia. Based on this interest, the research has been enlarged: direct questions regarding the Yugo parties were incorporated into the interviews and participatory observation data about five Yugo parties contribute to deeper insight.Yugo parties have been organised in Budapest five times a year since 2002. The primary goal of Yugo parties was to serve as a place and occasion for Vojvodinian Hungarian migrants to meet, to be together, to party. The Yugo party is a “Southern” festivity. “Southern” is understood here as pulsating rhythm, the kolo (circle dance), abandon partying till morning, the foods and the special quality of a feeling of togetherness. The welcoming community atmosphere contributes to the fact that today Yugo parties attract a wider circle of participants, not only the prime target group, i.e. the Hungarians from Vojvodina. Now youngsters who were born in the nineties and came to Hungary to attend high school or university and do not have personal memories of Yugoslavia also go to these parties; in addition, people who travel to Budapest especially for such events from the ex-Yugoslav area; foreigners from different countries, and Hungarians from Hungary.During the interviews, the notion of “nostalgia” often emerged. With the disintegration of Yugoslavia, the strengthening nationalism in the successor states has attempted to sharply distance themselves from the other former constituent six socialist republics of Yugoslavia by emphasizing their ethnic, linguistic, religious and economic differences. At the same time Yugoslavia was described as a failed and artificial state which only tried to supress the birth of independent successor states. Nevertheless in the 1990s, a “Yugonostalgia” emerged. Most research projects primarily study and analyse the content, subject and phenomena of Yugonostalgia in the successor states. According to some researchers, restorative Yugonostalgia has to be distinguished from reflexive Yugonostalgia. Restorative nostalgia can be characterised as the longing for fantasies of an idealised Yugoslav past. In contrast, reflexive Yugonostalgia should rather be interpreted in a political context and can be seen as a reaction to both the destructive forces of nationalist nostalgia and Yugonostalgia as a pejorative marker in the contemporary discourse about former Yugoslavia. Comparing the analyses about Yugonostalgia in the successor states we can identify both some common points and some deviations. The most obvious difference is the absolute lack of a political context or political interests. The other main item of Yugonostalgia, the Tito cult is not present at all in the case of Vojvodinian migrants. The Vojvodinian Hungarians have not participated in either discourse about Yugonostalgia, or in the typical Yugonostalgic manifestations.If nostalgia arises from the desire to sustain the continuity of memory, in case of the Vojvodinian Hungarian migrant community the Yugo party is not only the scene to remember their youth, but it also offers a possibility to live together the continuity of one’s individual walk of life – in most cases broken by involuntary migration (forced by the war and its consequences). Above all, we understand the importance of Yugo parties in Budapest in recreating and strengthening a special identity, which differentiates the Vojvodinian Hungarians from the Hungarians in Hungary.

Tanulmányunk a vajdasági magyar migránsok egyik rendezvényével, az ún. jugóbulival foglalkozik, a szervezők és résztvevők elbeszéléseinek elemzése alapján a migráció, zene és identitás nemzetközi szakirodalomban is feltárt összefüggéseire mutatunk rá. A kibocsátó országhoz kapcsolódó zene csökkentheti a migrációval járó veszteségeket, felidézheti a migránsok maguk mögött hagyott ifjúságát, világát, egyben identitást is teremthet. A jugóbulik felidézik a volt Jugoszlávia zenei és kulturális világát, ezért írásunkban szintén választ keresünk arra, hogy e rendezvény, valamint a köré szerveződő elbeszélések vajon értelmezhetőek-e az ún. jugónosztalgia mint politikai, kulturális jelenség keretein belül. A bulit vajdasági magyarok szervezik, az eredeti szándékok szerint azért, hogy a vajdasági magyar migránsok számára találkozási és szórakozási lehetőséget nyújtsanak. A zene és a táncok, a hangulat, az ízek egyszersmind a Balkán kulturális világát idézik fel. A jugóbuli a vajdasági magyarok legalábbis egy csoportja számára olyan teret hoz létre, amelyben identitásuk „déli” vagy balkáni oldalát megélhetik, megjeleníthetik, s ez egyben arra is alkalmat ad, hogy önmagukat a magyarországi magyaroktól megkülönböztessék. A jugóbuli így a szimbolikus határmegvonás tereként is értelmezhető.

magyar

application/pdf

http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2507

10.17649/TET.27.2.2507

Tér és Társadalom; Évf. 27, Szám 2 (2013): Itthonok-otthonok – új otthonok: migráns élethelyzetek a Vajdaságban és Magyarországon a délszláv háború után; 55–76.

Tér és Társadalom; Évf. 27, Szám 2 (2013): Itthonok-otthonok – új otthonok: migráns élethelyzetek a Vajdaságban és Magyarországon a délszláv háború után; 55–76.

Authors who publish with this journal agree to the following terms: Authors retain copyright and grant the journal right of first publication, with the work 3 months after publication simultaneously licensed under a Creative Commons Attribution License that allows others to share the work with an acknowledgement of the work's authorship and initial publication in this journal.Authors are able to enter into separate, additional contractual arrangements for the non-exclusive distribution of the journal's published version of the work (e.g., post it to an institutional repository or publish it in a book), with an acknowledgement of its initial publication in this journal.

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő feltételeket: A szerzők megtartják a szerzői jogokat, de a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A megjelenés után három hónappal a tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! -Ne változtasd! 3.0 licensz alá kerül, amely mások számára lehetővé teszi, hogy a cikket módosítás nélkül, a szerzők és az első megjelenés helyének feltüntetésével nem kereskedelmi céllal szabadon felhasználják.A szerzők jogosultak további szerződéseket kötni az itt megjelent tanulmány más helyen történő, nem kizárólagos terjesztéséről (pl. könyvben való megjelenés), amennyiben az eredeti megjelenés helyét feltüntetik.