Stability and change in the Hungarian city network

A magyar városhálózat stabilitása és változása

Rechnitzer, János; Széchenyi István Egyetem, Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék, Győr

Páthy, Ádám; Széchenyi István Egyetem, Regionális-Tudományi és Közpolitikai Tanszék, Győr

Berkes, Judit; Széchenyi István Egyetem, Regionális-Tudományi és Közpolitikai Tanszék, Győr

Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences

2014-06-02

innovation; competitiveness; city network; spatial structure

innováció; versenyképesség; városhálózat; térszerkezet

A considerable amount of literature has been published in Hungarian on the settlements’ innovation capability in the past twenty years. However, among these studies we can barely find a complex examination that would embrace the entire Hungarian city network. We cannot set aside its importance, since the situation exposed and the results revealed by such an examination could serve as a basis for evolving different strategies defined by the peculiar features of the city network.The basis for our study is an analysis of innovation potential carried out in 2005. Sticking to its methodological structure, we made an attempt to reveal the dispersion of Hungarian city networks by organizing the unique variables into five dimensions. These five dimensions are as follows: economy, education and management, social activity, human resources, innovation.This method made it possible to explore the differences within the city networks, as well as to shed light on the degree of innovational capabilities of the methodologically well-defined groups of city networks. The dimensions were formed based on the data from 327 cities. The sample does not include the indicators of Budapest and other 18 cities which gained urban status in July 2013.We used cluster analysis based on the principal component scores to determine homogeneous groups of cities. Twenty-five cities with the best complex indicators were separated and a hierarchical cluster analysis was done on them. Groups of the remaining cities were determined by the k-means cluster analysis. Human resources and innovation indicators played a great role in the stratification of the twenty-five “elite” cities. Six groups were identified among them as follows: regional centers with complex structure; regional centers with economic emphasis; cities with research and development dominance; suburban economic centers; cities with significant knowledge base and higher education; sub-regional centers with balanced structure. The remaining 302 cities were classified into four clusters. Here we can observe a “second tier” in the city network, consisting of 37 cities. Availability of human resources and innovation is also relevant in this category, but clusters below this level – containing mostly small towns and “quasi-towns” with deficient central functions – are determined along the primary economic and social factors.The results also prove that regional inequalities are constantly increasing. Differences between cities decreased slightly, however, the gap between the dimensions became even wider. The economic and innovation potential do not necessarily meet in the case of well-performing cities.

A települések innovációs képességének vizsgálatáról számos hazai munka számolt be az elmúlt közel húsz év során. Ezek közül alig találkozhatunk komplex, a magyar városhálózat teljes egészére kiterjedő vizsgálatokkal. Ennek fontosságától nem tekinthetünk el, hiszen az elemzés során kapott eredmények alapot jelenthetnek különböző, a városhálózat sajátos jellege alapján meghatározott stratégiák kidolgozására.Tanulmányunk alapját egy 2005-ös innovációspotenciál-vizsgálat jelenti, melynek módszertanát megtartva tárjuk fel a hazai városhálózat tagozódását, az egyedi változók öt különböző dimenzióba történő rendezésével. Az öt főkomponens a következő: gazdaság, iskolázottság és menedzsment, társadalmi aktivitás, humánerőforrás, innováció.A módszer lehetőséget adott arra, hogy felderítsük a városhálózat belső differenciáltságát, illetve a dimenziók mentén betekintést nyerünk abba, hogy a városhálózat csoportjai milyen mértékű innovációs képességgel rendelkeznek. A főkomponenseket 327 város adatainak figyelembevételével alakítottuk ki, ebben nem szerepelnek Budapest, valamint a 2013 júliusában városi rangot elnyert 18 város mutatói.A kapott eredmények arról is tanúskodnak, hogy a területi egyenlőtlenség tovább növekszik. A városok közötti különbségek mérséklődtek, azonban az egyes dimenziók közötti szakadék tovább nőtt. A jól teljesítő városok esetében sem feltétlenül találkozik a gazdasági és innovációs potenciál.

magyar

application/pdf

http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2623

10.17649/TET.28.2.2623

Tér és Társadalom; Évf. 28, Szám 2 (2014): Ipari körzetek, növekedési pólusok, nagyvárosok a közép-európai térben; 105–127.

Tér és Társadalom; Évf. 28, Szám 2 (2014): Ipari körzetek, növekedési pólusok, nagyvárosok a közép-európai térben; 105–127.

Authors who publish with this journal agree to the following terms: Authors retain copyright and grant the journal right of first publication, with the work 3 months after publication simultaneously licensed under a Creative Commons Attribution License that allows others to share the work with an acknowledgement of the work's authorship and initial publication in this journal.Authors are able to enter into separate, additional contractual arrangements for the non-exclusive distribution of the journal's published version of the work (e.g., post it to an institutional repository or publish it in a book), with an acknowledgement of its initial publication in this journal.

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő feltételeket: A szerzők megtartják a szerzői jogokat, de a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A megjelenés után három hónappal a tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! -Ne változtasd! 3.0 licensz alá kerül, amely mások számára lehetővé teszi, hogy a cikket módosítás nélkül, a szerzők és az első megjelenés helyének feltüntetésével nem kereskedelmi céllal szabadon felhasználják.A szerzők jogosultak további szerződéseket kötni az itt megjelent tanulmány más helyen történő, nem kizárólagos terjesztéséről (pl. könyvben való megjelenés), amennyiben az eredeti megjelenés helyét feltüntetik.